Felemésztett de te meg mentettél! [ Befejezett]

67.

Végre szünet van a hosszú nyár előttem van. Jó még mindig nem értem hogy az évek miért múlnak el ilyen hamar. Lehet nincs semmi amibe több időt kellene fektetnem. Na jó ez hülyén hangzik hiszen év közben, is volt csomó jó dolog, csak nem velem. Persze ott voltak a csókok ami azóta sincsen se az én oldalamról se Draco oldaláról megmagyarázva. De szerintem az már soha nem is lesz...

Na mindegy is ma jön Draco át és am most fogom beavatni a tervembe. Őszintén félek hogy hogyan is fog reagálni az egészre. Biztos az lesz a válasza hogy, nem tehetem mert veszélyes aha. Jó tudom hogy az mert minden könyv azt írta le hogy csak a hülye próbálja ki. Hát szerencséjük van ez az vagyok.

Arra a kérdésemre kaptam választ hogy tudok e tudatosan álmodni. Vagyis hogy apát meg tudnám e keresni álmaink közben. IGEN! Csak probléma a leírás alapján nagyon kicsi az esély erre. Nem aggódok nem az az ember, vagyok aki csak úgy fel adná az egészet. Egy valamire van szükség egy képre apáról. Jó magam se tudom miért, kicsit aggódok nem láttam róla képet.

De tudom hol keresem a képeket.. Apa és Tom ma úgy is el mennek vásárolni. Valószínűleg azért mennek még mindig együtt mert figyelnek. Furcsálom hogy lassan 4 éve figyelnek minket és nem mehetünk haza. Igaz hogy itt is mindenünk meg van de mégse. Vissza terve apa ahogy elmegy megyek kutakodni a szobájába. Tudom tudom nem szép dolog de miatta teszem ezt.

Draco csak délután jön így egyedül lehetek egy kicsit aminek örülök most.

-Harry vigyázz magadra! Úgy 1-2 óra múlva itthon leszünk. - mondja apa majd egy puszit ad fejemre és már el is tűntek.
Na indulhat a kutatás.. Rögtön apa szobájába szaladok. Őszintén nincsen könnyű dolgom hiszen apa nem igazán hagyja az ilyen dolgokat szem előtt. Nem tudom mintha félne valamitől, lehet azt hiszi furcsállom ezt az egészet. Azt hogy két apám van őszintén nem. Hiszen nekem is egy amm fiú tetszik. Persze senki se tudja ezt...

Óriási a szobája és mindenhol akkora a tisztaság egy nagy szekrény telis tele van könyvekel. Biztos hogy nem oda tette, nem tudom miért mondom ennyire biztosra csak megérzés...
Asztalához lépek szerintem itt lesz vám egy olyan érzésem hogy sokszor át szokta lapozni. Vagyis és biztosan ezt tenném ha a szerelemről lenne szó.

Az asztal fiókját kihúzva nem találok semmit már kezdene bennem felmenni a pumpa amikor, is mintha valami ki állna a fiókból. Meg húzom és a felső fa lapot rögtön le dobja magáról. Na jó sejthettem volna hogy egy titkos ajtó... De azt hiszem meg találtam amit kerestem. Kissé remegő kezemet felé nyújtom majd fel emelem.

Lassan ki nyitóm és egy gyönyörű képpel találom szemben magam. Apa és a-apa, nem hiszek a szememnek. Mennyire más volt itt papa, olyan szép pár. Nem értem miért kellett őket elválasztani..

Ahogyan apa mosolyog, haha tudom én honnan örököltem. Remélem ma nem akarja papa elő venni mert akkor nekem végem. Remélem ma délután ezt az egészet meg tudom csinálni, már nincs visszaút..