Felemésztett de te meg mentettél! [ Befejezett]

62

Mit mondjak most idővel eléggé meg lettem áldva vagyis a saját hibámból. Őszintén azóta nem jutottam dűlőre, hiszen nem könnyű az ilyen állmokal meg birkózni. November van lassan, az idő mintha csak úgy elszálna mellettem. Mégis sok az időm de közben mégse úgy rohan az egész világ, csak jó lenne egy pillanatra az egészet megállítani.

Mindenkitől eltávolodtam apától Dracotól, Ronéktól is a magány most a legjobb barátom.

Tényleg mintha elvágnám a kapcsolataimat, de geom legalább velem van. Persze titokban hoztuk el a suliba apával van legtöbbször de most kiszöktem a suliból. Igen igen a rosszaság útjára tévedtem de az iskolán kívül teljesen más és sokkal jobb érzés.

Valahogy mintha a természet jobban vonzana mint bármi más. Régen amikor még " ott" éltem sokszor gondolkodtam hogy elszőköm a közeli erdőbe. Most bele gondolva jobb hogy nem tettem mert akkor már biztos halott lennék. Apával se találkoztam volna.

Éppen sétálok egy tisztás felé nem régen találtam de ugyanígy a magányos bandikálásom folyamán találtam. Nem a legnagyobbak de van egy folyó ami keresztül fut rajta és olyan gyönyörűvé teszi persze nagyon nehéz oda lejutni.

Első alkalomal is megcsusztam de pár karcolásal megúsztam az egészet. Különös érzésem van mintha valaki figyelne azért őszintén ez erdőben a leg parásabb. Főleg hogy most lesz Halloween és nem tudni mik is lehetnek az erdőben.

Nem baj Geom itt van mellettem ő csak erőt ad nekem. Meg is érkeztem a kereset helyre majd geom előre megy.

Én is lassan elkezdek lemászni de egy nem figyelt ág miatt zuhani kezdtem majd hirtelen mintha valaki előttem el repült volna.

Valaki a kezében fog és együtt zuhanunk szememet becsukom és várom a zuhanást. Meg is történik de éppen olyan dolog történt amire egyáltalán nem számítottam.

Draco és én khm hát a szánk éppen érintkezik, mégis mikor és hogyan és miért. Ezzek a kérdések rekedtek a fejemben, ahogy probálnék el húzódni tőle egyre erősebben tart és mintha közel húzna magához. Olyan jó érzés a csókja mintha édes gyümölcs lenne a szája amitől az ember nem tud elszakadni.

Majd hirtelen az arcomhoz kapok valaki mintha felpofozott volna. Lassan ki nyitom szememet majd a apa szobájában találom magamat. Mégis mi a fene volt ez?

-Jól érzed magad Harry? - kérdi aggódva apa.
-Mi történt? - kérdem
-Mire emlékszel? - kéri Ron. Egyáltalán hogy kerül ő ide.
-Nem igazán emlékszem semmire. - gondolok el de tényleg nem ugrik be semmi.
-Próbáltál seprűn repülni de mintha azt meg babonázták volna. Le estél róla és ide hoztunk. Tegnap történt az eset. - mondja Ron majd el is ment. Valószínűleg tudni akarta hogy nincs e komolyabb bajom.

De ez nem lehet az egész képzelgés volt, Dracora tekintek mire segít fel ülni és mellém ül.
-Bocsánat hogy nem voltam melletted, pedig megigértem. - mondja fejét lehajtva.
-Ne aggódj semmi bajom látod. - kondom egy mosollyal az arcomon.