Felemésztett de te meg mentettél! [ Befejezett]

65.

Na és ilyenkor van az hogy nem tudom mit tegyek vagyis hogy a drága Harry éppen nagy szemekkel tekint rám. Ebben a helyzetben most megint menjek le Perselushoz nem mondom hogy félek tőle de nem akarok fej mosást kapni. De Harry meg, nem akarom hogy rosszul legyen és baja essen.

Mintha ezt ő is meg érezte volna, meghuza ruhám ujját azt hiszem azt szeretné hogy le tegyem a földre.
-Olyan érzésem van hogy nem akarsz apával találkozni így. - mondja kacér mosollyal persze a lábán alig bír megállni.
-Menjünk a mosdóba. - mondja mire arra veszem az irányt majd megáll.
-Nem ebbe a másikba. - most miért akarna oda menni nem értem.

Persze arra kezdek el vele együtt menni s mikor be értünk rögtön kezembe esik.
Na jó hogy most ide el hozott de most ezzel mit kezdjek itt van a kezemben gyengén.
-Maradjunk itt. - mondja...
-Miért maradnánk itt? - kérdem, meg vagyok lepve de ezt neki nem kell tudnia.
-Mivel tudom apához akartál vinni de valami megátolt. Én nem akartam vissza menni a házamba, őszintén szeretnék veled is lenni kicsit. - mondja mire arca vörös, nagyon cuki. Istenem hogy ezt értem teszi de nem lenne szabad engednem mégis én is szeretnék vele lenni.

Ezt a mosdót senki sem használja, félnek tőle tehát pár varázslatot azért el végeztem hogy nyugtunk legyen az éjjel.
Majd egy ágyat varázsolta hogy ez a drága tudjon aludni. Mit mondjak rögtön bele eset én pedig mellé feküdtem, mellkasomhoz bújt és rögtön elaludt.
Legalább tudom figyelni most őt egy ideig, persze ez eléggé hülye ötlet volt tőle. Ettől nagyobb fej mosást fogok kapni na nem számít én is el szánom magamat hogy aludjak