Felemésztett de te meg mentettél! [ Befejezett]

31.

Perselus szemszög :

Őszintén örülök annak hogy a Griffendélbe került hiszen Jamie is ott volt. De igazán hogyha a maradékár házba került volna ugyanúgy az a személy maradt volna. Mintha Harryben az összes házból lenne egy kis darab nem tudom.

Örültem hogy tegnap este velem aludt még hiszen nekem is kellett még a közelsége. Aggódok érte hiszen soha nem volt ilyen közösségben. Másrészt a könnyebb lett volna otthon tanítani, igaz kellenek a barátok számára de ilyen hamar ki tenni ennek. Szerintem nagyon korai az öreg biztos ezt akarja tényleg nem értem hogy mi a célja ezzel.

Első órára együtt mentünk, hiszem velem vannak először. Furcsáltam hogy nem a griffendél házhoz ült hanem a maradékárhoz. Teljesen olyan mint Jamie azt akarja hogy békéség legyen. Nem értem a házak miért állnak viszályban, nekem is nagyon sok szenvedésem volt. Az én házam nem is nagyon törődött velem ami jó volt hiszen nem kaptam semmi negatívat
Viszont ellenben a többi ház folyton kritizált és kereste bennem a rosszat.

Jamie folyton védeni próbált ami sokszor sikerült is neki. Viszont mindig el akartam lökni magamtól persze erős akarata van és nem sikerült. Ő folyton segített mindenben persze ezért nem is különös hogy bele szeretem.
Viszont ahogy látom Harryt mindig emlékszem rá, másrészt a bűntudat. Nem voltam mellette elveték, miattam kellett végig menniük ezen.

Félek hogy neki is azon kell végig mennie mint nekem és ő lelkileg rosszabb állapotban is van. De azt ahogy a háza reagált arra hogy Draco mellé ült nekem nem tetszik. De van két személy akik mintha el fogadnák ezt ennek örülök. Az óra hamar el ment mint ahogyan a nap is.

Harry nem láttam egész nap, még vacsoránál sem valószínű hamarabb ment étkezni. Nem tudom hogy fel kéne e keresnem őt, vagy inkább nem..
Éppen megyek vissza a háló körletembe amikor egy ismeretlen fiú hangját hallom meg.
Hátra fordulok egy weasley, Ron ha jól emlékszem ő volt az egyik gyerek aki...
-Piton professzor! - szólal meg lihegve nem hittem volna hogy meg mer szólítani.
-Kérem jöjjön velem Harry. - nem hagyom hogy végig mondja valami történt.
-Mutasd hol van. - mondom enyhén dühösen de aggódok is nagyon.

Futva mutatja az utat a Griffendél háló körletébe. Amint be érek olyan dolgot látok meg hogy helyben ki hagy egy ütemet a szívem.
A fiam ott fekszik véresen és alig kap levegőt felette meg öten állnak és ütik.
Olyan harag fog el hogy a mágiámon nem tudok uralkodni. Mellé szaladok és mindenki mást le lökök róla.
Szemével rám tekint majd le csúkodnak, istenem csak ne veszítsem el.

Gyorsan fel kapva indulok a szobámba, idő közben Poppynak üzenetem. Nem akarom hogy a gyengélkedőn legyen.
Nagyon aggódok és félek hogyha neki bármi baja is lesz én én....