Felemésztett de te meg mentettél! [ Befejezett]

58.

Harry szemszög :

Mintha most azonnal el akarna szökni innen, nem engedhetem. Hiszen ezt meg kell magyaráznia. Miért nem volt velünk az utóbbi időben persze én voltam az a hülye aki nem vette észre. De mégis mi ez az ami most történt vagyis hogy itt van az erdőben megsérülve. De furcsa hogy az említett sebnek egyáltalán nincsen helye.

Próbál egyre jobban távolodni tőlem de én ebből nem engedek. Tudni akarom hogy mi történt, hogy mi a baja.
-Engedj el! - mondja olyan hangon ahogyan őt még soha nem hallottam. Kicsit meg ijedtem kicsit fáj is hogy így szólt hozzám de akkor se engedek.

-Azt mondtam engedj el! - mondja és a szemébe nézek, elengedtem és hátrálok. A szemei vörösen égnek mégis mi történik vele. Ki akarja használni a pillanatot hogy el engedtem, nem nem én nem engedek ebből. Újra felé indulok meg mire megbotlok és mint mindig. Harry esett, valahogy én két bal lábbal keltem fel..

Persze hogy én vagyok az tényleg aki ilyen  helyzetben is csak bénázik. Mit mondjak az esés nem kicsit volt fájdalmas. Valami megvágta a lábamat, eléggé fájt. Valószínűleg a seb is elég mély lehet. Egy ütést érzek a fejemen, most komolyan miért csinálja ezt velem. Miért nem tudja elmondani hogy mi a baj  miért ezt az utat választja.? Azt hiszem annyiszor volt már ehhez hasonlóban részem hogy q végén még meg hülyülök..

Draco szemszög :

Engem ezzel a gyerekkel valaki nagyon megáldott, hogy nem tud ilyenkor olyan lenni kicsit mint a többi ember..?! Persze azt én se akarom mégis ilyenkor az őrületbe tud kergetni. Nem tudja hogy bármelyik pillanatban neki eshetek, tudom hogy azt akarja hogy mondjam el neki mi történt..

Nem igazán akarom hogy tudjon róla mert akkor biztos tényleg örökre el fogom veszteni. Nem hallgatót elsőre rám akkor másodszorra majd fog, újra felé fordulok de most vörös szemmel nézek rá. Végre el engedett úgy érzem sikerel jártam el tudok végre menni innen.

Nagy csapodás mögöttem, mire hátra tekintek, persze mi más is lett volna. Reménykedem hogy nem sérült meg de persze hogy ellenem van a világ....
Már rögtön érzem a vér szagot rögtön merev... közelebb megyek hozzá. Nem szép dolog amit tettem, tudom hogy fájt is neki de jobb ha most semmit nem lát.

A vérzést el kell állítani, és nem szabad hogy egyáltalán a arcomhoz érjen. Így is el kell takarni valamivel az arcom. Ez ah illat.. Alig bírom hogy meg ne érintsem hogy a vére végre hozzám kerüljön... odalent se fogom így sokáig bírni... és ha a vérét meg izelelem tudom hogy másra se vágynék csakis rá...