What if...? - A másik út

1. év - Abszol Üst és Foltozott Út

Kilépve a pálcaüzletből, Harry körülnézett a még hétköznap is zsúfolt Abszol Úton. Szeme megakadt egy színes égőkkel díszített kirakaton. „Mugli és varázsló holmik" hirdette az ajtó mellett elhelyezett tábla. A két dobozt bő pólója redőibe rejtette, és keresztül vágva az embereken, szinte beesett a kereskedés ajtaján. Egy éppen kifelé tartó férfi összehúzott szemöldökkel nézett le rá, a bolt egyik alkalmazottja azonban boldog mosollyal köszöntötte.

- Segíthetek valamiben? – közelítette meg a megszeppent gyereket.

- Nos.. igen, öhm... Szeretnék venni pár rendes ruhát. Mugli ruhát – tette hozzá gyorsan.

- A mugli részleget jobbra találod, a varázslót balra. Férfi mindkettőből hátul, női logikusan elől lesz. A kiegészítőket és egyéb dolgokat pedig középen láthatod – villantott egy barátságos vigyort, azzal tovább is állt.

A fiú középen indult el. Végignézte a kiegészítők sorát, és mire hátraért a férfi-mugli részleghez, a kezében tartott egy – a címke szerint – sárkánybőrből készült erszényt, és maga után rángatott egy – az iskolához szükséges – sötétbarna utazóládát.

A boltot végül egy sötét farmerral, egy szürke melegítővel, egy kockás rövidnadrággal, tizenegy pólóval, egy fehér és egy fekete pulcsival, jó pár alsóneművel, valamint két pár sportcipővel hagyta el. Természetesen vitte magával az erszényt és az utazóládát is.

Felnézve az égre arra jutott, hogy túl sok idő ment el a pálca, -és ruhavásárlással, így a talárszabászat előtt meglátogatja az állatkereskedést. Ahogy gondolta, Hagrid már ott volt.

- Sokat vártál rám? – szólította meg az óriást.

- Nem. Nagyjából öt perce érhettem ide – mosolygott rá bozontos szakálla mögül – Sikerült mindent beszerezni?

- Nos, nem. Vettem néhány mugli ruhát, mert ebben kényelmetlenül érzem magam, előtte pedig a varázspálcaboltban ment el sok idő, így talárt már nem tudtam venni.

- Rendben van. Nem kell aggódni, van időnk bőven – brummogta a férfi – Menj be és nézz körül, addig én átviszem a cuccaidat oda – mutatott egy étterem erkélye felé – Ott foglak várni. Ha végeztél gyere át, és megebédelünk – közölte, majd elvéve a cuccait, betessékelte őt az állatok közé.

Belépve, Harrynek rögtön eszébe jutott a homokszínű macskabagoly akinek az életét megváltoztató levelet köszönhette. Nagyon aranyosnak találta azt a fajt, de nem volt benne biztos, hogy olyat szeretne venni.

- Hagrid! Bemutatom neked Elysia-t, a karvalybaglyomat – dugta kísérője orra alá a kalitkát.

- De szép teremtmény! – csillant fel az óriás szeme.

- Bizony – nézett a szárnyasra vidáman, aki a dicséretet hallva büszkén kihúzta magát, és huhogott egyet – Szeretnél egy kicsit repülni?

A bagoly közelebbaraszolt a ketrec ajtajához, így Harry kinyitotta azt, és szabadon engedte az állatot.

Fél órával később Elysia jóllakottan tért vissza. Addigra Harry és Hagrid is befejezte az étkezést. A bagoly visszakerült kalitkájába, és szárnya alá hajtva fejét, ebéd utáni szundiba kezdett. Elhagyták az étkezdét, és Madam Malkin talárszabászata felé vették az irányt.

- Hagrid – szólította meg – Lehetséges... lehet róla szó, hogy... nos, hogy nem megyek vissza Dursleyékhez a nyár további részében? – a végét nagyon gyorsan hadarta el, így nem volt benne biztos, hogy Hagrid értette-e – Amint betenném oda a lábam mindent elkoboznának, és lehet el se engednének. Szeretnék olvasgatni, mászkálni az Abszol úton, és végre szórakozni egy kicsit – arca kétségbeesést tükrözött – A Foltozott Üstben láttam, hogy vannak szabad szobák, és...