What if...? - A másik út

4. év - Hollóhát

A hármasnak felfogni sem volt ideje a hallottakat, mert ekkor siető léptek zaja hangzott fel a nagyterem felől, és belépett az ajtón Ludo Bumfolt. Karon fogta Harryt, és beljebb tuszkolta a helyiségben.

- Fantasztikus! – dörmögte, továbbra is szorongatva a fiú karját. – Elképesztő! Uraim... és hölgyem – tette hozzá, a kiválasztottakhoz fordulva. – Ezennel bemutatom – bármilyen hihetetlenül hangzik – a Trimágus Tusa negyedik bajnokát.

Mikor nem a várt reakciókat kaptam, összezavarodottan nézett le a sebhelyesre.

- Már közöltem velük – vonta meg a vállát egykedvűen.

- Vhárjunk sak egy pillanato'! – ocsúdott fel a francia lány a döbbenetéből. – Ez vhalami thréfa?

- Tréfa? – hökkent meg Bumfolt. – Nem, nem... eszünkben sincs tréfálni! A Tűz Serlege kidobta Harry nevét!

Krum kérdőn pillantást küldött a fiú felé, aki egyszerűen nem tudott erre mit válaszolni, így csak megrázta a fejét, majd lesöpörte a minisztériumi varázsló kezét a felkarjáról. Myron aggódó arccal figyelte őt, s gondolataiba merülve töprengett. Fleur ellenben elkomorodott.

- De 'át ez sak tévedés le'et – szólt enyhe méltatlankodással. – Ő nem vehrsenyez'et. 'Iszen túl fiatal.

Bumfolt megsimogatta borotvált állát, és mosolyogva Harryre pillantott.

- Elképesztő, az tény – mondta. – De ugyebár a korhatárt csak idén vezettük be, biztonsági óvintézkedés gyanánt. A serleg pedig kidobta a nevét... úgy értem, ezen a ponton már nem lehet visszakozni... a szabályok köteleznek minket... Harrynek küzdenie kell, a legjobb tudása szerint...

Az ajtó most újra kinyílt, s ezúttal egész csoportnyi ember vonult be a szobába. Dumbledore lépett be elsőként, mögötte sorban Mr. Kupor, Karkarov, Madame Maxime, McGalagony és Piton professzor érkeztek. Harry hallotta a több száz diák zúgó morajba olvadó hangját, aztán McGalagony becsukta az ajtót.

- Madame Maxime! – Fleur nyomban odasietett az igazgatónőhöz. – Azt mondják, hogy ez a kisfiú is részt vesz a versenyben! – hadarta franciául.

Harryt a töprengéséből a lány mondata zökkentette ki, minek hatására aprócska dühöt kezdett el érezni. Miért nézi le őt az összvissz három évvel idősebb boszorkány, amikor ő maga sem néz ki éppen egy harcos alkatnak?

- Már megbocsátson, Mademoiselle Delacour – szólította meg a boszorkányt tiszta franciasággal – de megkérhetném arra, hogy kissé tisztelettudóbban viselkedjen másokkal szemben? Tegnap este étkezés közben is illetlenül kifejezte a véleményét az igazgatónk beszéde alatt – nézett a lányra kissé megróvóan.

Beszédét csak Fleur, Madam Maxime, Kupor, és talán Dumbledore értették.

- Még mielőtt veszekedésbe torkollik a helyzet – fordult most mindenki felé az anyanyelvén –, szeretném eszükbe juttatni, hogy az, akinek neve a serlegbe kerül, onnantól mágikus szerződésben áll a Tűz serlegével. A paktum megszegése súlyos következménnyel jár: varázserővesztéssel... Ebbe természetesen nem megyek bele csak azért, mert önök nem érzik fairnek a felállást – pillantott a két külföldi igazgatóra nyomatékosan, akik ezért összehúzott szemmel, gyanakodva kezdték el szemlélni. – Nem akartam benevezni, de ha már így alakult, fél munkát sem fogok végezni – fejezte be.

- Nos – köszörülte meg a torkát Kupor feszülten –, ahogy a fiú mondta, a szabályok köteleznek... A neve valahogyan belekerült a serlegbe, így mindenképpen versenyezni fog.