What if...? - A másik út

6. év - Kis Felix

Haliho,

Csak egy gyors beköszönés keretein belül jelzem, hogy ebben az évben megint megváltoztatom az órák számát és eloszlását (ha esetleg valakinek feltűnne, vagy feltűnt volna előzőleg). Nehéz eltalálni, hogy mi a megfelelő opció, és a legutóbbi sajna nem bizonyult jónak...

Jó olvasást!

~~~~~~~~~~~~~~~~~

- Ez az! Nyertem! – kiáltott fel Millicent, amit a hangos tapsnak köszönhetően csak a mardekárosok egy része hallhatott.

- Mi van veled, Blaise? Két éve még te nyertél – lökte meg a fiú karját szórakozottan Tracey.

- Nem koncentráltam eléggé – duzzogott gyerekesen a kérdezett. – Egyébként simán levertem volna mindenkit.

- Hát persze – veregette meg a Davis-lány nagy komolyan barátja vállát.

Az aranytálak a szokásos módon megteltek, s ők beszélgetve fogyasztották el vacsorájukat.

- A legszebb estét kívánom nektek! – szólalt meg széles mosollyal az igazgató, és kitárta karját, mintha minden jelenlévőt át akarna ölelni.

- Mi történt a kezével? – kérdezte döbbenten Adelaide és Daphne.

Nem ők voltak az egyetlenek, akik észrevették. A mágus jobb keze ugyanolyan fekete és aszott volt, mint azon az estén, mikor Perselus társaságában magára hagyta a férfit az igazgatóiban. A termen suttogás-hullám söpört végig. Dumbledore tudta, miért, de csak mosolygott, és piros-arany talárjának ujjával elfedte sérült kezét.

- Emiatt ne aggódjatok – mondta könnyedén. – Nos... új diákjainkat isten hozta, a régieket isten hozta vissza! A varázstudásgyűjtés egy újabb, izgalmas éve áll előttetek...

- Miért nem gyógyíttatja meg Madam Pomfrey-val?

- Olyan, mintha teljesen elhalt volna – suttogta borzadó arccal Pansy.

- Vannak gyógyíthatatlan sérülések... régi átkok... meg olyan mérgek, amikre nincs ellenszer – jegyezte meg Daphne. – A kinézete és elhelyezkedése alapján én az átokra tippelnék – tette hozzá.

Harry csodálkozó-büszkén nézett rá.

- Látszik, hogy a nyáron komolyabban is foglalkoztál a gyógyítótudománnyal – mosolygott rá prefektus társára.

- Csak nem tudsz valamit, Harry? – kérdezett rá Theo.

- Lehet – felelte olyan tekintettel, amiből barátai rögtön rájöttek, hogy nem érdemes faggatniuk, mert nem fognak lényeges információval gazdagodni.

- ... és Frics úr, iskolánk gondnoka megkért, hogy közöljem veletek: tiltott tárgynak minősül a Weasley Varázsvicc Vállalat boltjában vásárolt mindennemű tréfaeszköz... Akik jelentkezni kívánnak házuk kviddicscsapatába, adják le nevüket a házvezetőtanáruknál. Ne habozzanak így tenni azok sem, akik kedvet éreznek a kviddicsmérkőzések kommentálásához... Szeretettel köszöntöm a tanári karban régi kollégámat, Lumpsluck professzor urat... – az öreg varázsló felállt; kopasz feje felragyogott a gyertyafényben, mellénybe bújtatott hasa alatt pedig árnyékba borult az asztal. – ... aki meghívásunknak eleget téve ismét bájitaltant fog tanítani nálunk.

- Bájitaltant?

- Bájitaltant?

Az elsuttogott szó százszorosan visszhangzott a nagyteremben. A diákok nem akartak hinni a fülüknek.

- Piton professzor úr ezzel egyidejűleg – folytatta Dumbledore, a morajlás fölé emelve hangját – átveszi a sötét varázslatok kivédése tantárgy oktatását.