A Hollóhátas és Griffendéles diákok boldog zsivaja hirtelen hangzott fel, közeledett, majd fél percen belül meg is érkezett. A feliratot és a macskát látva azonnal néma csönd támadt. Harry megpróbált a kialakult félkör szélére osonni, de az elsőként érkezők közül sokan megjegyezték a jelenlétét, így nem akart eltűnni a helyszínről – az csak gyanúba keverné.
- Mi folyik itt? Mi ez a csődület?
Argus Frics, aki bizonyára szeretett macskáját kereste, pillanatok alatt a folyosón termett, s most dühösen furakodott előre a diákok között. Mikor meglátta Mrs. Norrist, megtántorodott, és arcára szorította mindkét kezét.
- A macskám! A macskám! – visongott – Mit csináltatok Mrs. Norrisszal?
Villogó tekintete a Ron-Daniel párosra tévedt.
- Ti! – hörögte – Ti voltatok! Meggyilkoltátok a macskámat! Megöllek! Szét...
- Argus!
Dumbledore érkezett a helyszínre, nyomában néhány másik tanárral. Sebes léptekkel elhaladt a megszeppent páros mellett, és habozás nélkül leakasztotta a macskát a fáklyatartó kosárról. Megfordult, majd körbekémlelt a diákseregen.
- Jöjjön velem, Argus – nézett Fricsre – Weasley, Moriarty és Potter urak szintúgy.
Lockhart nyomban jelentkezett.
- Az én szobám van a legközelebb, igazgató úr. Itt van egy emelettel feljebb. Ha gondolja, parancsoljon...
- Köszönöm, Gilderoy – bólintott Dumbledore.
A néma tömeg utat nyitott nekik. Lockhart fontoskodva loholt Dumbledore nyomában. A sort Piton és McGalagony zárta.
Mikor beléptek Lockhart sötét szobájába, a falakon nagy mozgolódás támadt: Lockhart képmásai – akik mind hajcsavaróban voltak – sietve elbújtak a képkeretek mögött. Az igazi Lockhart gyertyát gyújtott, majd utat engedett Dumbledorenak, aki letette Mrs. Norrist az asztalra, és hozzálátott, hogy tüzetesebben megvizsgálja. Ez hosszú percekig tartott, és horgas orra végig az élettelen állattól két-három centire volt. Lockhart Dumbledore körül legyeskedett, és az ötleteivel bombázta a professzort.
- Biztos, hogy átokkal ölték meg – valószínűleg a Transz-mogrifiai Tortúrával. Magam is rengetegszer használtam... nagy kár, hogy nem voltam ott, mert tudok egy kitűnő ellenátkot, ami megmenthette volna...
Frics erre hangosan feljajdult és zsebkendőt ragadott. Dumbledore most titokzatos szavakat motyogott, és varázspálcájával újra meg újra megérintette Mrs. Norrist. Mindhiába: a macska továbbra is úgy festett, mintha kitömték volna.
- Hasonló merényletek sorának voltam tanúja annak idején Ouagadogou-ban – cseverészett Lockhart. – A történetet részletesen leírtam az önéletrajzomban. Persze miután elláttam a város lakóit amulettekkel, többé egyetlen támadás sem történt...
A falakon sorakozó fotók lelkes bólogatással kísérték élő eredetijük szavait.
- A macska nem pusztult el, Argus – egyenesedett fel végül az igazgató.
- Nem pusztult el? – köhögte Frics, és ujjai között Mrs. Norrisra pislogott. – De hát akkor miért hideg és merev?
- Mert kővé dermesztették – felelte Dumbledore. ("Hát persze! Mindjárt gondoltam" – kotyogott bele Lockhart.) – De hogy miként, azt nem tudom...
- Kérdezze meg őket! – acsargott Frics, és a Griffendéles páros felé fordította eltorzult, könnyben ázó arcát.
- Ez nem lehet egy másodéves műve – rázta a fejét Dumbledore. – Aki ezt tette, jártas a fekete mágiában...
ESTÁS LEYENDO
What if...? - A másik út
Fanfic1. tanév: "- Ollivander úr! - szólított meg a pálcást - Lehetséges volna, hogy az emberek ne tudjanak anyám varázspálcájáról? Az ilyesfajta titkok később még jól jöhetnek..." 2. tanév: "- Mit keres Ginnynél T. R. Denem, ma ismert nevén Voldemort füz...
