What if...? - A másik út

3. év - Főnök

Másnap érezhetően feszült volt a légkör a Mardekárban. Gyorsan elterjedt a híre Draco sérülésének, s a ház nagy része állást foglalt a témában – Hagridot szidták a háta mögött. Ennek következtében azzal kellett szembesülniük, hogy egy bizonyos fekete hajú, sebhelyes harmadikos tudomást sem vesz róluk.

Délelőttjük a Hugrabuggal – egy unalmas mágiatöri és két „belerázódós" átváltoztatástan –, délutánjuk a Griffendéllel – dupla bűbájtan – volt. Harry, ha tehette egyedül ült, ha nem, akkor ignorálta a mellette helyet foglaló háztársát. Arra azonban figyelt, hogy az még véletlenül se a „sérült" legyen.

Tudta, hogy viselkedése gyerekesnek mondható, de nagyon nem tetszettek neki Draco tettei.

A következő napon is ez ment. Osztálytársai, és néhány felsőbbéves is próbált vele kommunikálni, de ő egyszerűen lerázta őket.

- Tessék? – pattant fel az étkezőasztaltól péntek reggel, amivel sokak figyelmét felkeltette.

- Jól hallotta, Potter. Elmarad az első órájuk.

- De kár! – mondta hangosan Draco. – Nem lesz legendás lények gondozása...

Harry ekkor felmarkolta megkezdett szendvicsét, és sietős léptekkel indult el a kijárat felé. Talárja csak úgy lobogott mögötte, s barátai mellett elhaladva mérgesen tekintett végig rajtuk. A szőke észre se vette, de a többiek mind lehajtották fejüket. 

Egyenesen Hagrid kunyhójához sietett. Szinte feltépte az ajtót, úgy rontott be óriás barátjához. 

- Harry? – szipogta a férfi. – Hát hallottad? 

- Nem. Mi történt, Hagrid? Piton professzor csak annyit mondott, hogy ma nem tudsz órát tartani. Ugye nem mondtak fel neked? 

A vadőr erre nem tudta tovább visszatartani könnyeit, keserves sírásba kezdett. Közben a fiú felé nyújtott egy hivatalosnak tűnő levelet. 

Tisztelt R. Hagrid úr! 

Az iskola tanulóját megtámadó hippogriff ügyének vizsgálata tárgyában ezúton értesítjük hogy elfogadtuk Dumbledore professzor biztosítékait arra vonatkozólag, hogy önt semmiféle felelősség nem terheli a sajnálatos incidenssel kapcsolatban. 

A hippogriff felelősségének kérdését ezzel szemben továbbra sem tekintjük tisztázottnak. Ezért úgy határoztunk, hogy helyt adunk Lucius Malfoy úr hivatalosan benyújtott panaszának, s az ügyet átutaljuk a Veszélyes Lények Likvidálását Jóváhagyó Bizottság hatáskörébe. A bizottsági meghallgatásra április 20-án kerül sor. Kérjük hogy a fenti napon hippogriffjével együtt jelenjen meg a bizottság londoni üléstermében. 

A hippogriff addig kipányvázva és elkülönítve tartandó. 

Kollegiális tisztelettel...

A Mardekáros félhangosan, a szöveg előrehaladtával egyre mérgesebben olvasta az irományt. 

- Segítek – jelentette ki, miután a végére ért. – Keresek könyveket a témában, és együtt írunk egy beszédet – nézett letört barátjára elszántan. 

- Te nem tudod, milyen szörnyetegek ülnek a Veszélyes Lények Bizottságában! – kesergett Hagrid, és megtörölte arcát az inge ujjában. – Pikkelnek az érdekes állatokra! 

- Héj! – csapta le a lapot az asztalra. – Ne is gondolj erre. Ha így fogod fel, az azt jelenti, hogy már le is mondtál Csikócsőrről... 

- Dehogy – morogta a vadőr, s megtörölte a szemét. – Csináljuk.