Együtt //befejezett//

XXV.

Megfordult és nem lepődött meg rajta, hogy Csongorral találta magát szembe.

- Szia. – fordult vissza és kezdte el őket nézegetni.

- Szia. Mi járatban itt? – kérdezte mellé lépve, miközben elvett pár paprikát.

- Vajon mi járatban lehetek egy boltban? – kérdezett vissza értetlenül körbe mutatva a zöldség osztályon.

- Jogos. Nem találsz jó uborkát? – kérdezte mosolyogva.

- Talált süllyedt. – forgatta meg a szemét.

- Nehéz is a megfelelőt megtalálni. Vagy rövid, de kemény. Vagy hosszú, de puha. Nehéz is olyat találni ami hosszú és kemény. – Beta felvont szemöldökkel nézett rá.

- Te most flörtölsz velem? – kérdezte meg.

Csobán szélesen vigyorodott el megmutatva gödröcskéit. Miért vannak neki is gödröcskéi, úgy mint Ákosnak? Ákosnak akkor is van, ha kicsit mosolyog. Csobánnak, csak akkor, ha nagyon. Ez mindig is a gyengéje volt. Imádja, ha egy srácnak gödröcskéi vannak az arcán, mikor mosolyog. Egyáltalán miért hasonlítja őket össze?

- Hahó, itt vagy? – lóbált meg előtte egy uborkát.

- Ja, persze. – vette ki a kezéből a zöldséget és tette bele a szatyorba.

- Te most elvetted az én uborkámat? – vonta fel perverzen a szemöldökét. Beta hirtelen szóhoz sem jutott. Ha, azt mondja igen, akkor félre érthető lesz, az amúgy is félreérthető beszélgetés. Ha, azt mondja nem, akkor mégis minek tette bele a szatyorba.

- Tuskó. – kerülte ki a választ. Felkapott egy kisebbet és eltette a másik mellé, majd elindult másik helyre.
- Nem drágám, uborka. A tuskó az túl vastag. – szólt utána hangosan. Beta mérgében felkapott egy kisebb karalábét és hozzá vágta. - Dobj ide még egy ilyen méretűt, hogy a valóságot tükrözze. – Beta dühtől vörös arccal nézett rá. Mégis mi az, hogy karalábéhoz hasonlítja? Hogy lehet ilyen szemtelen. Ráadásul ezzel le is kicsinyítette. Gondolkodás nélkül szólalt meg.

- Nekem nagyobb. – Csobán meglepetten nézett rá, nem számított válaszra, nemhogy még ilyennel.

Beta oda ment a banánokhoz és kitolt seggel lehajolt értük. Fel egyenesedett, majd végig nyalt az alsó ajkán miközben az egyiken jól láthatóan végig húzta az ujját. Elkezdte tolni a kocsit és közbe ide-oda billentette a seggét. Az almákhoz sétált, Csongor szemébe nézett és egy határozott mozdulattal kitépte a szárát, letette a földre, majd rá taposott. Meredező férfiassága nyomban lelankadt és mielőtt Beta még csinálhatott volna valamit kisietett az üzletből. Irtó cikinek találta a történteket és elképesztően bejött neki, amit a lány csinált az alma szárától eltekintve. Nem is értette, hogy reagálhatott rá így?

Beta mosolyogva rázta meg a fejét. Tett még a bevásárlókocsiba wc papírt, zsepkendőt, gyantát és mosogatószert. Nem tudta, hogy papájának szüksége van-e valamire a borotválkozáshoz, így azokat kihagyta. Vett még Kópénak konzervet és tápot is. Beállt a kasszához és nagyjából fél órával később távozott a boltból. Öten voltak előtte, de az egyik férfi kiakadt, mert az elektromos borotvára csak egy hónap garanciát adtak neki.  A kapu kulcsán lenyomta a gombot és az oldalra húzódott. A garázsba nem állt be, mert akkor lépcsőn kellene felvinni a szatyrokat. Egy földszintes házuk van, de két szintes háznak mondható. Lent volt a garázs és erre épültek a ház helyiségei. A két szint között lépcsővel lehetett közlekedni, amin nem szívesen cipelte, volna fel a szatyrokat. Pont mikor kiszállt a kocsiból kivágott a bejárati ajtó és három lány sietett ki rajta. Személy szerint Zita, Evelin és Betti. Evelin a kezében tartotta Kópét.