Együtt //befejezett//

XXXVIII.

• Jelen •

Beta már majdnem elaludt, mikor csipogott a telefonja. Adele: Hogy vagy?  Fel tudlak most hívni? Beta nem válaszolt az üzenete, hanem hívást kezdeményezett.

~ Szia Adele. ~ köszönt horvátul mikor felvette a nő.

~ Szia. Jól vagy?

~ Persze. Nincs semmi gond. ~ nem mondta el hogy kórházban volt, mert gondolta, hogy papája elmondta nekik. ~ Ti hogy vagytok? ~ kérdezett vissza kedvesen.

~ Jól vagyunk köszi. Nézzük a tévét.

~ Az jó. ~ ásított egyet.

~ Csak nem álmos vagy? ~ kérdezte nevetve Adele. Beta mindig is mormota volt. Neki nem számított mennyi az idő, ha ő fáradt alszik.

~ Kicsit. ~ ásított újra.

~ Na és mi van azzal a pasival, akiről beszéltél?

~ Semmi különös. Tegnap voltam vele randizni. Pánikrohamot kaptam több mű és festett póktól. Mikor beájultam nem engedte, hogy mások segítsenek. Végül is meg lett oldva az ott dolgozó közbe avatkozásával. Nem beszélek vele és nem is akarok. Helyes, de nem akarok tőle semmit. ~ mondta el röviden a történteket.

~ Mi az, hogy nem engedte, hogy mások segítsenek? ~ értetlenkedett Adele.

~ Egyfolytában azzal jött, hogy a barátnője vagyok. Meg, hogy vele mentem vele is távozok. Teljesen birtokolni akart. Egész randin fogta a kezem és húzott maga után. – forgatta meg a szemét. Egyszerűen nem értette, hogy jobb be neki az utóbbi cselekedete?

~ Ez kattos ~ reagálta le Adele magyarul. Ennyi volt az összes tudása.

~ Az. ~ nevetett a telefonba.

~ Majd fogsz másik pasit.

~ Az igazság az hogy van. Ákosnak hívják és rendes. Jól érzem vele magam. Háromszor csókolóztunk eddig, de nem nagyon tudom mi van közöttünk. Barátságnál több, de nem vagyunk együtt. Kedvelem. Képzeld, annyira figyelmes, hogy azt mondta időt hagy nekem szüleim miatt. Nem akarja, hogy úgy menjek bele egy kapcsolatba, hogy gyászolok. Mi van akkor ha a gyász nem fog elmúlni? ~ mondta el aggodalmát.

~ Egy gyász se tart örökké. Idővel megtanulod elfogadni. Ha úgy érzed készen állsz a kapcsolatra, akkor vágj bele. ~ tanácsolta Adele.

~ Még nem érzem úgy. Pár napja ismerem és nem akarom elsietni még jobban. Szeretném, ha jobban megismernénk egymást. ~ mosolyodott el Beta.

~ Na menj aludni. Majd még beszélünk. Minden jót holnap a sulihoz. ~ kezdett el búcsúzkodni Adele.

~ Köszönöm. Jó éjszakát nektek.

~ Neked is. ~ bontották a hívást és Beta némította a telefont. Percek múlva sikeresen aludt el és az éjszaka folyamán sem riadt fel. Volt rossz álma, de nem kelt fel rá.

- Beta. Ébresztő. – simogatta meg Joe az arcát.

- Jó. – fordult át a másik oldalra és húzta a fejére a takarót.

- Nana, ilyet nem játszunk. – rántotta le róla a takarót és dobta a földre. Beta mérgesen felült és papájára nézett. - Szedd össze magad addig én veszek elő ruhát. Fél órád van elkészülni és beérni. Csipkedd magad. – csapkodta meg a combját.

- Fél óra alatt úgyse érek be. – dőlt hátra.

- Elaludtál. – jött egy hang az ajtóból. Kómás fejét felemelte és a hang forrására nézett. Ákos mosolygott rá az ajtóból. Figyelmesen végig mérte és nagyot nyelt. Tetszett neki a látvány, nagyon is.