LXI.

27 7 0
                                    

Amint beértek egyből feltűnt nekik Dalma alakja. Aki egy imbolygó széken lábujjhegyen állt és a szekrény tetejét takarította.  Felvont szemöldökkel nézett Ákosra, de az ő arcán is ugyanaz az értetlenség tükröződött.

- Te mit csinálsz? – kérdezte meg végül Beta.

- Takarítok. Minden tiszta mocsok. – nyújtózkodott, hogy elérje a szekrény belső felét.

- Nem az. – nézett körbe Beta.

- Az ablakok is mocskosak. – mondta figyelmen kívül hagyva Beta mondandóját.

- Gyere le a székről még mielőtt leesel. – szólt közbe Ákos is.

- Ja és mond el mi bajod van. – tette hozzá Beta.

- Jönnek a szüleim és ők imádják a rendet és a tisztaságot. – nézett rájuk továbbra is a széken állva.

- Jó. – ment oda Beta és vette el a vizes lavórt – Ezt kiöntöm. – indult el vele a fürdőbe. Dalma rögtön leugrott a székről és utána sietett.

- Ne, még nem végeztem. – állt be elé.

- De, igenis végeztél. A házban eddig is tisztaság volt most meg főleg. A szekrény tetejét meg úgyse látja senki. Nem aggódj, nem lesz semmi baj. – Dalma megadóan sóhajt fel és elállt Beta útjából, így ő gond nélkül mi tudta önteni a vizet.

- Csajok. Valami ég. – sétált hozzájuk.

- Nee, a sütim. – szaladt a konyhába Dalma.

- Gyere le Istenem. – magadóan nézett a mennyezetre Beta és elindult ő is a konyhába.

- Ez mi? – nézett a már pulton lévő szénné égett valamire.

- Túrós piskóta lett volna. – ült le csalódottan a székre.

- Csinálok neked túrós piskótát. Ha letöltöd a szekrényről a vizet. – mutatta fel mutató ujját – Ha kidobod, ezt a valamit. – mutatott a szénné égett sütire kettőt mutatva – Ha visszaviszed a rossz széket a garázsba. – mutatott hármat – Ha nem fordítod fel a házat míg átöltözök. – mutatott négyet.

- Rendben. – ugrott Dalma a lány nyakába.

- Héj, álljon meg a menet. – szólt közbe újra Ákos – Neked pihenned. – nézett határozottan barátnőjére – Te meg ülj le a seggedre és maradj nyugton. – vette lentebb a gázt a húsleves alatt, ami majd ki futott.

- Nem lesz semmi bajom. – nézett rá nyugtatólag Beta – Hamar meglesz a piskóta. A kaját meg csak felügyelni fogom, arra az esetre ha valami baj lenne. – adott arcára egy puszit – Megyek és átöltözök. – indult el a szobába.

Nem akart sokat variálni a ruha kiválasztásával. Ezt vette fel, ami először a kezébe akadt. Így egy fehér bodyt és egy fekete kantáros rövidnadrágot vett fel. Így legalább a hasa sem fog látszódni. A haját gyorsan felkontyolta és visszament a konyhába. Ott magára vette a kötényt és Dalmára nézett, aki a vizes szekrényt törölte szárazra.

- Segítek. – ölelte át hátulról a derekát Ákos.

- Rendben. Diktálom a piskótát. – és ezzel el is kezdődtek a konyhai műveletek.

Fél óra később a sütőben sült a piskóta. A húslevesnek normális íze volt. A csirkemell bepanírozva állt a pulton és pár darabot már ki is sütött Dalma. Joe is megérkezett a boltból különböző innivalókkal és dobozos sütikkel. Hozott még pár szükséges dolgot, majd a nappaliba telepedett le tévét nézni. Ákos pedig a krumplipürét csinálta Beta felügyelete alatt. Tizenegy órára mindennel elkészültek, még az asztal is meg volt térítve.

Együtt //befejezett//Where stories live. Discover now