Meglepő módon fáradtan kelt ki az ágyból fél hétkor. Egy fekete rövidnadrágot és egy mustár sárga színű ejtett vállú bolytos szegélyű haspólót vett fel. A hátán kilátszódott a tetkó alján lévő hullámos vonal és a tetején lévő apró szívecske. A mellkasán kilátszódott a szívműtétet jelző varrás rajta lévő tetoválás teteje. Bizonytalanul nézett a tükörbe. Jól nézett ki, ezt nem tagadta, de a varrás bizonytalansággal töltötte el. A haját parkettába fonta be és felvette a szokásos szív alakú nyakláncát, amiben a szüleiről volt kép. Kivételes módon nem magassarkút vett fel, hanem szandált, aminek alig volt sarka. Az asztaláról még elvette a fekete méretű divatszemüvegét és a fejére tette. A suliba gyalog indult el. Tegnap felajánlották neki barátai, hogy eljönnek érte, de ő kedvesen visszautasította. Szeretett sétálni és sokkal éberebb lett, mire beért a suli udvarába, ahol egyből ki is szúrta barátait.
- Ha nem a pasikra buknál most simán rád másznék. – jelentette ki Betti amint hozzájuk ért. Furán nézett rá válaszul, majd legyintett egyet és megölelte Ákost.
- Csini vagy. – súgta a fülébe miközben arcára nyomott egy apró puszit.
- Kis galambocskák. – vigyorgott rájuk Betti.
- Mit szívott ma? – kérdezte Beta a többieket nézve.
- Fogalmunk sincs. – válaszolt nevetve Zita.
- Most akkor együtt vagytok vagy sem? – értetlenkedett Betti. Ő abban a tudatban élt, hogy felvállalják kapcsolatukat, amiről ő már tud, mert hétfőn látta őket az ablakból.
- Miért lennének? – kérdezett rá Beta összehúzott szemekkel. Ákos magában, azt válaszolta: még nem.
- Úgy viselkedtek. – mondta, mire a többiek is helyeselni kezdtek.
- Igaza van. – adott hangot egyetértésének Dalma.
- Ja, minket meg sem ölelsz csak őt. – érvelt Evelin ölelésére tárva karjait.
- Pedig nem vagyunk együtt.
- Igaza van. Ő a menyasszonyom, nem a barátnőm. – húzta magához Ákos visszatartva nevetését. Beta nevetve rázta a fejét. A többiek értetlenül néztek egymásra. El se tudták képzelni, miről beszél Ákos.
- De hát nincs is gyűrű az ujján. – mondta Betti összevont szemöldökkel. Beta és Ákos egymásra nézve nevették el magukat. Betti értetlen tekintetén a többiek is elkezdtek nevetni. Betti mérgesen nézett rajuk, majd hátat fordítva az épület felé vette az irányt.
- Várj. – sietett utána Beta.
- Viccet csináltok belőlem mikor tudom, hogy jártok.
- Mégis miről beszélsz? – kérdezte zavartan – Tényleg nem vagyunk együtt.
- Akkor, ezt mivel magyarázod. – mutatta felé a kezében lévő készüléket rajta a róluk készült fotóval. Beta sóhajtott egyet.
- Figyelj, hat perc és csengetnek, már nem tudom elmagyarázni. Első óra után ígérem mindent elmagyarázok neked. Rendben? – nyújtotta felé a kisujját.
- Rendben. – kulcsolta össze sajátjával.
- A képet átküldöd? – kérdezte, ahogy elindultak az épületbe.
- Persze. Alapból el akartam. – mondta el. A második emeleten elköszöntek egymástól és a saját termük felé vették az irányt. Beta bement a terembe és meglepődve vette észre, hogy nincs bent senki. Értetlenül nyúlt a telefonjához az órarendet megnézni.
- Biológia. – olvasta el a tantárgyat. A probléma az, hogy a természeti tantárgyaknak külön szakterem volt fenntartva és fogalma sem volt hol volt a biológia terem. Beírt a csoportba reménykedve, hogy valaki tud neki eligazítást adni. – Szuper. – morogta mikor megszólalt a csengő. Az egyik kedvenc tantárgya, most lenne belőle az első órája, erre késéssel indít. Tegnap is lett volna, de nem volt suliban. Még jó, hogy most dupla óra van.
YOU ARE READING
Együtt //befejezett//
RomanceA legrosszabb időben jöttél az életembe, de veled a legszebb pillanatokat éltem meg.