Együtt //befejezett//

LXIV.

Rohamosan közeledett az előrehozott érettségik időpontja, aminek a száma nem egy hanem három lett. A történelem előrehozott mellett a biológia tanárja segítségével készült fel a biológia előrehozott középszintű érettségire. Év végén emeltet akar belőle letenni, de mivel az nehéz, így mindenképp le akarta tenni előtte a középszintűt. A harmadik pedig az angol volt. A tudása tökéletes és készülnie sem kell rá, ebből jött az ötlete, hogy megcsinálja hamarabb az emeltet, így év végén tud a többi érettségivel és a nyelvvizsgával foglalkozni. Azt is elhatározta magában, hogy az előrehozottak után magántanárnál latint fog tanulni, mert az jól fog jönni az orvosin. A vizsgák időpontját piros karikák jelölték a naptárban. Október 19.-e történelem, 20.-a angol és 26.-a biológia.

Holnap lesz az első vizsgája, ami miatt a legtöbbet aggódott. Stressztől összeszorult gyomorral feküdt le este, ami másnapra semmit se változott. Reggelinél egy falat sem ment le a torkán. Idegesen készülődött a szobájában. Alkalomhoz illően fekete fehér ünneplőt vett fel, ami egy fekete ceruza szoknyából és egy csipkés, hosszú ujjú fehér ingből állt. Az ing ujját átlátszó csipke borította, ezen kívül még a mellkasi részén volt csipke, de ott az anyagon volt rajta. A haját parkettába befonta, hogy ne zavarja majd az írás közben. Cipőnek a szokásos fekete magassarkúját vette fel. Felvette a papájától kapott Vuch Noble rose gold női karóráját, hogy tudja majd nézni az időt. Erre az alkalomra vette neki és ő örömmel fogja használni. Befújta magát és amint elkészült a kocsija felé vette az irányt, mert az eltelt pár hétben újra megszerezte a jogosítványát.

A suliban írt baráti csoportjukban, hogy megérkezett és papájával is beszélt telefonon. Mindenkitől biztató szavakat kapott. A kijelölt teremben leadta a telefonját és elfoglalta a névtáblával ellátott helyét. Nem lepődött meg rajta, hogy ő volt az egyedüli vizsgázó, ahogy azon sem, hogy a tanárja minden mozdulatát figyelte. Bármi gyanús mozdulatnál képes lett volna felfüggeszteni a vizsgát. A feladatlapot nem találta nehéznek. Volt amire egyből rájött és volt amin gondolkodnia kellett, de olyan feladat is volt amire nem tudta a megoldást, de az atlaszban megtalálta a keresett évszámot, nevet vagy helyszínt. Az idő letelte előtt hét perccel végzett és semmi sem maradt üresen. A szünetben bent maradt a teremben miközben egy müzlit gyömöszölt le a torkán. A második résznél más tanár figyelte, aminek kimondottan örült, mert eléggé idegesítette a folyamatos nézés. Mikor meglátta az esszé feladatnál a II. világháborút kérdés nélkül, azt választotta. Emlékezett rá, hogy órán erre a felelésre kapott jogtalanul egyest és épp ezért, választotta. Ennél nagyobb szálkát el se tudott képzelni a tanár szemébe, mert most csak Magyarországról írt és Horvátországot még csak meg sem említette. A rövid esszé a reformáció volt, amivel akadt egy kis nehézsége. Annyira a világháborúra koncentrált, hogy még utána is az járt a fejében, így nem tudta mi a reformáció. Az atlaszban talált róla egy kis részt, de nem volt túl nagy segítség háttér tudás nélkül, ami lenne, de most nem jut az eszébe. Sóhajtva dőlt hátra a széken erősen koncentrálva, hátha fel tud idézni valamit.

- Hol tartasz? – kérdezte kedvesen a felügyelő tanár, aki egy őszülő férfi volt.

- A hosszú esszé kész. – húzta el a száját.

- Melyiket választottad? – kérdezte oda sétálva hozzá.

- 13 és 16. – mondta mikor megállt felette a tanár.

- Nézzük csak. – fordította maga felé – A színek alapján írd le melyik vallás hol, milyen mértékben terjedt el. A jelek alapján számold meg, hány egyetem van és milyen területeken. Térj ki a vallások vezetőire. Itt a lutheránusokkal fejezd be, mert utána erről kell írni. Feltétlenül térj ki a két évszakra, ami ezen a területen van. – mutatott rájuk.

- Nem tudom mi történt akkor. – rázta meg a fejét lemondóan – Nem jut eszembe.

- 1517. október 31-én tette közzé tételeit Luther Márton Wittenbergben. – mondta el a fontosabb dátumot, mert a másikat ő sem tudta. Matek, fizika és infó tanár nem történelem.

- Kezd valami derengeni. – vonta össze a szemöldökét.

- Mondok még pár szót és hagylak. – Beta bólintott jelezve, hogy figyel – Kálvinista Róma, ötvárosi hitvallás, nyomtatás, Pázmány Péter és Káldi György. – sétált vissza a tanári asztalhoz.

Húsz perccel később az idő leteltével beadta a dolgozatot. A tanár a rövid esszéhez lapozott és örömmel nyugtázta a kicsivel több mint fél oldalnyi terjedelmet. Összehajtotta a érettségi füzetet és felírta rá a leadás dátumát.

- Köszönöm. – nézett hálásan a tanárra.

- Nem tudom miről beszél. – kacsintott egyet – Vegye el a telefonját és hagyja el a termet. – mutatott az ajtó irányába.

- Viszont látásra. – köszönt el az ajtóból mosolyogva.