LXXX.

25 4 0
                                    

Másnap reggel Ákos hamarabb felkelt, mint Beta. Mosolyogva nézett rá. Ugyanúgy alszik, ahogy tegnap este aludt el. Mosolyogva simogatta meg a homlokát és a haját. Beta nyöszörög bújt hozzá közelebb és aludt tovább, mintha mi sem történt volna. Széles mosollyal az arcán rázta meg a fejét és kelt ki óvatosan az ágyból. Szerencsére ő feküdt az ágy szélén, így könnyen kitudott mászni mellőle. Óvatosan fentebb húzta rajta a takarót és halkan kisétált a szobából.

- Jó reggelt. – köszönt a konyhában a szüleinek. Anyja a húgát büfiztette, míg Zoli, aki apja helyett apja kávét készített.

- Jó reggelt. – köszöntek vissza – Beta még alszik? – kérdezte Ivett.

- Igen. Gondoltam kijövök és készítek neki reggelit.

- A hűtőben mindent megtalálsz. - büfizet egyet Blanka. 

- Hogy aludtatok? Sokat sírt este? – kérdezte miközben elvette a reggelihez szükséges dolgokat.

- Etetés időben elkezdett nyöszörögni, de nem sírt, így mi is többet tudtunk aludni.

- Nem lenne jobb, ha külön szobában lenne? – kérdezte elgondolkodva a nutellás kenyeret kenve.

- Már mi is gondolkodtunk rajta, de így gyorsabban tudunk reagálni, ha kell. – magyarázta el az anyja.

- Itt amúgy sincs külön szoba. – tette hozzá Zoli.

- Igaz. – értett egyet – Költözni akartok?

- Szóba került, de előtte meg akartuk kérdezni a véleményed. – néztek rá kíváncsian.

- Amíg a közelben leszünk nincs ellenemre. – vont vállat.

- Akkor kezdj el nézni te is házakat, mert fél éves korára tervezzük a költözést. – osztotta meg az információt Ivett.

- Rendben. – bólintott – Kertes ház lehet, vagy maradunk a panelnál? – érdeklődött.

- Ezen még nem gondolkoztunk. Néz olyat amelyet szeretnél és majd választunk a lehetőségek közül.

- És lesz egy kertes házra pénzünk? – nézett rájuk felváltva. Jól álltak anyagilag és van félretett pénzük is, de itt a fővárosban nem olcsó egy kertes ház megvétele, vagy bérlése.

- A főváros leghíresebb kórházában dolgozom. – nézett rá tetettet sértődöttséggel Zoli.

- Tudom, csakhogy nem normálisan fizetnek meg. Nem egyszer maradt náluk a túlóra pénz, azzal az indokkal, hogy az még a munkaidő része. – vonta fel a szemöldökét.

- Igaz. Pont ezért vagyok magán orvos is. – húzta ki magát elégedetten. Ákos sóhajtva rázta meg a fejét.
- Nem lenne egyszerűbb egy igent mondani? – tette fel a költői kérdést amire nem várt választ. – Kész. – húzta ki magát büszkén.

Szív alakú nutellás kenyeret készített, amire körben tejszínhabot nyomott. Mellé vágott fel epret, málnát és tett hozzá ribizlit. A gyümölcsökre olvasztott fehércsokit öntött. Az reggeli mellé még kakaót készített innivalónak.

- Én nem kaptam ilyet 39 év alatt. – törölte le Ivett a nem létező könnyeit.

- 5 éve vagyunk együtt és 2 éve vagyunk házasok. – nézett rá Zoli felhúzott szemöldökkel.

- 5 év alatt se kaptam ilyet. – nézett rá csípőre tett kézzel.

- De az nem 39 év. – nevetett fel, míg Ivett összehúzott szemekkel nézett rá.

- Drágám. – támaszkodott az asztalra – Értem én, hogy a matek nem az erősséged, de az 5 év még mindig több, mint a két hónap. – vonta fel győzedelmesen a szemöldökét. Zoli sértődötten húzta fel az orrát.

Együtt //befejezett//Where stories live. Discover now