XXIX.

30 4 0
                                    

- Ugyan, ez csak természetes. – simogatta meg az arcát - A sofőr meg majd perkál neked.

- Öhm, miért? – kérdezte meg.

- Megjegyeztem a rendszámot és van kamera is. Egyértelmű hogy ő hibázott, és anyagi károd keletkezett. – Beta gondolkodva nézett le. A kamerán az is rajta lesz, hogy nem vette észre a közeledő autót.

- Nem kell. – akart elmenni, de Ákos megragadta a derekát és maga előtt tartotta.

- Nem olcsó dolog megjavítani a kocsit. Az ő hibájából történt, hát fizessen is érte. – feszült meg Ákos.

- Én nem vettem észre. – tiltakozott Beta.

- Ő közeledett túl gyorsan. – közölte az egyszerű tényt Ákos.

- Nincs szükségem a pénzre. Meg tudom csináltatni. Meg nem is muszáj kijavítani a kárt. Nem egy autó van meghúzva. – Ákos rosszallóan rázta meg a fejét.

- Miért ellenzed ennyire? – kérdezte értetlenkedve.

- Mert nem láttam. Ha észrevettem volna, hamarabb reagálhattam volna. - fakadt ki - A fenébe is te szóltál, pedig én vezettem. – csapott idegesen a combjára.

- Én szóltam, de te vezettél szabályosan. - fogta meg Beta kezét, hogy ne tudja a lábát ütni.

- Az én vezetésem soha az életben nem lesz teljesen szabályos. – húzta el a száját.

- Te meg miről beszélsz? – lépett hátra zavartan Ákos.

- Semmiről. – hajtotta le a fejét.

- Nem Beta, ezt nem játszod el velem. – emelte fel a fejét az állánál fogva. - Magyarázd el, hogy értetted az előbbi mondatod? Mit jelent az, amit mondtál? – faggatta továbbra is, miközben egyre jobban feszült meg.

- Semmit. – hazudott továbbra is.

- Magyarázattal tartozol nekem. – kezdett el mérges lenni.

- Nem tartozok magyarázattal senkinek sem. – makacsolta meg magát Beta.

- Oh, tényleg? Én ültem az anyós ülésen. Én vettem észre a közeledő kocsit. Én szóltam neked. Miattam nem lett komolyabb baleset. – emelte meg egy kicsit a hangját.

- Igazad van. -  mondta ki suttogva, amit lelkiismerete súgott neki.

- Akkor hadd halljam a magyarázatot.

- Máshogy fogsz rám nézni. – sütötte le a szemét, Ákos megrázta a fejét. Nem szorult még több sajnálkozásra.

- Törvényesen szerezted meg a jogosítványt? – valahogy nem fért bele a fejébe a lányról alkotott képbe az hogy törvényellenes dolgot kövessen el. Ő túl jó ahhoz.

- Igen. – bólintott megerősítés képen.

- Akkor mond el. – cirógatta meg az arcát.

- Nem lehet. – rázta meg a fejét.

- Megígérem neked, hogy amíg nem csinálsz törvénybe ütköző dolgot, soha nem fogok rád másképpen nézni. – Beta megadóan sóhajtott egy. Szólásra nyitotta a száját, de nem jött ki rajta hang. Becsukta és újra próbálta, sikertelenül. - Megígértem neked és én nem szegem meg a szavam. – Beta lecsukta a szemét és mély levegőt vett. Nem hitt az ígéretében.

- Nem látom, ahogy simogatod az arcom. – nem nyitotta ki a szemét. Félt az arcára nézni. Tartott a reakciójától. A csendet nevetés törte meg, Ákos nevezése. Beta zavartan nyitotta ki a szemét.

Együtt //befejezett//Unde poveștirile trăiesc. Descoperă acum