Együtt //befejezett//

L.

Beta házához értek. Vettek magukhoz rágcsálni valót és letelepedtek Beta ágyára. A szoba ajtót bezárva mindent elmesélt neki, ami eddig történt. Az elejétől a végéig, minden egyes apró részletet, még azt is ami nem volt fontos. Mikor Ákossal, vagy Csongorral találkozott, esetleg mindkettővel egyszerre. Elmondta, hogy egyes alkalmakkor, milyen érzések keletkeztek benne és milyen gondolatok fordultak meg a fejében. Mire a végére ért megkönnyebbült. Jó érzéssel töltötte el, hogy elmondhatta valakinek. Nem tudta kérdéseire a választ, sem érzései, reakciói jelentését. Egy kicsivel mégis könnyebb lett.

- Hűha, ez aztán nem semmi. – reagálta le döbbenten a hallottakat.

- Nekem mondod. – nevetett fel szánalmasan. A saját helyzetét , a saját érzéseit találta szánalmasnak.

- Ötleteljünk. – csapata össze tenyerét – Van is pár ötletem. – jelentette ki határozottan.

- Hallgatom őket. – nézett rá várakozva.

- Jó zsaru, rossz zsaru. – kezdett el ugrálni ültőhelyében.

- Mi? – szaladt magasba a szemöldöke.

- Tudod mikor a bűnügyi filmekben, vagy sorozatokban kihallgatás során két rendőr van bent és az egyik . . .

- Tudom mit jelent nem kell elmagyarázni. – szakította félbe Beta.

- Most megnyugodtam. – tette drámaian szívére a kezét – Imádok ilyeneket nézni. – tette hozzá.

- Aha. – harapott bele egy csokis kekszbe.

- Szóval a terv a következő. – tért vissza a témára – Te ugye előrehozott középszintű történelem érettségit teszel ő meg ötös történelemből, úgyhogy kérj tőle segítséget és míg együtt töltitek az időt, addig meg tudod figyelni, hogy bánik veled és milyen érzelmeket vált ki belőled. – vigyorgott rá.

- Ebben mi a jó zsaru rossz, zsaru szerep? – kérdezte értetlenül.

- A jó zsaru vagy te, mert tanulni akarsz. A rossz zsaru, vagyok én, mert azt hazudtam neked, hogy ötös tanuló. A zsaru meg azért, mert az érzéseid próbáljuk kideríteni. – Beta továbbra is értetlenül nézett rá – Szegény bajbajutott lányon, vagyis rajtad biztos, hogy segíteni fog. – kezdte el fel-le vonogatni a szemöldökét.

- Az előrehozott érettségire tényleg kell tanulnom és nem szeretném, az arra szánt időt az érzelmeim megfejtésév tölteni. – húzta el a száját.

- Túl jó vagy a jó zsaru szerephez. – forgatta meg a szemét mire egy vállrántás érkezett válaszul.

- Amúgy milyen tanuló történelemből? – kérdezte érdeklődve.

- Hármas, vagy négyes. Minden tantárgyból, így állt tavaly év végén és ebben az évben még nem kaptunk jegyet. – tette hozzá magyarázatként.

- Nekem már van egy egyesem. – forgatta meg a szemét.

- Szívás. – tartotta vissza a nevetését.

- Más ötlet?

- „Véletlenül” elesel mikor a közelben van, úgy hogy el tudjon kapni. 

- Ez annyira átlátszó. – sóhajtva dőlt hátra az ágyban.

- Igaz. – gondolkodott el – Így kiesik a síró lány vigasztalása is.

- Jobb ötlet?

- Összeveszünk, nem akarsz mellettem ülni, így visszaülsz mellé. Biológiából meg lassan kapjuk a páros munkát és akkor együtt kell dolgoznotok.