Két bátyám van?!

#54 Járjunk utána

Másnap reggel hulla fáradtan ébredtem. A testem nem akart megmozdulni, még azért sem, hogy kinyomja az ébresztőt. Hagytam, hadd vinnyogjon a telefonom.

- Kapcsold már ki azt a szart! - hallottam James dühöngő hangját, miután betörte az ajtómat. Úgy látom ő jól van. Csak hümmögtem egyet aztán bevágódott az ajtóm. Úgy két perc múlva már nekem is sok lett a vinnyogás, ezért megnyomtam a kis piros x-et és elhallgatott. Már csak egy teendőm volt. Emberivé varázsolnom magam. Miután ez megtörtént elindultam a buszmegállóba. Ma nem jött értem senki, de talán nem is bánom. Jó volt kicsit egyedül utazni a fülesem társaságában. Magányra volt szükségem és egy tervre. Vagy csak le kellene ülnöm anyával beszélgetni? Kétlem, hogy elmondaná, vagy ha mégis tuti, hogy nem számolna be mindenről. Nekem viszont mindenről tudnom kell. Nem fogom megfogadni James tanácsát..

- Szia édes! - szakította félbe a gondolkodási menetemet Richárd. Egyik karjával átkarolta a vállam és így haladtunk tovább.

- Szia! - mosolyogtam. Félig még mindig a tegnapon agyaltam, így kissé nehezemre esett figyelni Richárdra, de azért megpróbáltam - Min agyalsz ennyire? - kérdezte egy kis idő után.

- Semmin, ne haragudj! Én csak elbambultam. - néztem magam elém, miközben mentünk le az ebédlőbe.

- Látom, hogy aggaszt valami. - vette le rólam a kezét és úgy jött tovább mellettem. Richárd az volt, aki mindig tudta, hogy mit kell csinálnia, vagy épp pont nem tudta és mindent csinált csak azt nem, amit kellett volna.

- Csak az anyám, jelen pillanatban. - ültünk le az egyik kerek asztalhoz és ott vártuk a többieket, akik hozták a sok finom kaját a menzáról.

- Mi történt? - kérdezte és rákönyökölt az asztalra.

- Késő este jár haza és falatnyi ruhákban mászkál. Dugi pénzt is tart az egyik ocsmány vázában.. - mondtam undorodva.

- Szuper. Szóval a pénz amit tőle kaptunk az kurválkodásból jött össze.. - mondta unottan és undorodva Richárd.

- Halkabban! - szúrós pillantást vetettem rá.

- Na hali! Itt van minden istenien finom kaja. Remélem éreztétek az iróniát! - vigyorgott Nancy. Vic és Kayla is letették az asztalra a tálcájukat.

- Ez mi? - kérdezte Richárd az egyik krumpli félére mutatva.

- Összeturmixolt vizes krumpli és nyers hús. - széles mosolyra húzta a száját Nancy. Én csak a szememet forgattam, hogy képesek ezért a szennyért fizetni.

- Mit akarsz tenni anyáddal? - kérdezte Richárd, miközben haza fuvarozott engem.

- Fogalmam sincs. - ingattam a fejem - Mit tehetnék? Úgysem mondaná el..

- Mondjuk követhetnénk. - mondta.

- Micsoda? - nevettem fel. Nevetséges lenne követni az anyámat, nem?

- Követhetnénk. - mutatott előre, és észrevettem, hogy beszállt a kocsijába. Sima egyszerű ruhát viselt, bár abból is a legszexibb darabot..

- Mégis hová megy? - kérdeztem.

- Nem tudom, de most megtudjuk. - váltott és a gázra taposott, hogy utolérjük anyát. Bevallom, ez az indítás nagyon tetszett..

- Még csak három óra. Nem hinném, hogy.. Amúgy sem olyan ruhát vett fel, hogy.. - képtelen voltam a hogy után folytatni. Egyszerűen nem akartam kimondani, hogy mi is, vagy mit csinál az anyám.