Két bátyám van?!

#12 Ne menj el 👣

Richárd persze több üzenetet is hagyott és nem egyszer hívott, de nem érdekelt.. Egyszerűen nem bírtam vele beszélni. Nem bírok vele beszélni mert szeretem. Ő pedig teljesen összetört.
----------------------

Reggel már nem éreztem magam olyan erősnek mint tegnap. Egész éjjel csak kattogott az agyam ezen az egészen és próbáltam bent tartani a vacsorát. Gyomorforgató amit csinált, a viselkedése. De lehet, hogy az még gyomorforgatóbb hogy elnézném neki..

Elkészültem a suliba és próbáltam olyan magabiztos lenni amennyire csak lehet de belülről úgy mart hogy minden lépésnél összeestem volna. James egyébként haza sem jött és üzenetet sem hagyott. Kiléptem az ajtón és kulcsra zártam amit bedobtam a táskámba és elindultam de az első lépésnél megakadtam. Ijedten néztem a velem szemben álló Richárdra aki ugyan úgy nézett vissza rám. A szívem már rég kiesett a helyéről és világgá ment. A fájdalmat gyorsan váltotta a gyűlölet amint a tegnap estére gondoltam. Dühösen mentem el Richárd mellett és indultam a buszmegálló felé. Richárd megfogta a karom és szembe fordított de én azzal a lendülettel adtam neki egy pofont és elengedett.

- Ne. Merj. hozzám érni. - sziszegtem.

- Sajnálom Rose. - fogta az arcát amin ott maradt a kezem nyoma.

- És ne szólíts így. - néztem le. - Gyűlöllek Richárd. Undorító vagy. - azzal megfordultam és ott hagytam. Nem jött utánam. Pont akkor értem oda mikor jött a busz és mielőtt felszálltam volna vissza néztem rá. Ugyan úgy állt ott. Könnyek szöktek a szemembe de tudtam hogy ez a helyes. Nem engedhetem többet közel magamhoz. Nem bánthat újra.

Mikor beértem a suliba leültem Nancy mellé aki egyből elújságolt mindent ami a bulin történt.. Miért nem tudok ettől szabadulni? Elmesélte hogy kivel volt együtt és hogy találkozott a szomszédokkal is ahol már figyelni kezdtem.

- Legtöbbet Ryannel beszéltem ő a legnagyobb a három testvér közül. Annyira titokzatos.

- Jah az. - mondtam unottan.

- Te honnan tudod? - kérdezte meglepődve.

- Voltam náluk. - fordultam felé és leesett a válaszomtól az álla. - Max haza vitt hozzájuk mert én bealudtam a bulin. Másnap szerencsém volt mindenkivel találkozni. - mondtam nem túl boldogan.

- Uuu. - ujjongott. - Legalább pucéran? - nézett rám nagy szemekkel.

- Hát.. Én nagyon úgy éreztem magam.. - nevettünk.

Nancynek nem volt több órája velem így a következő órákat egyedül töltöttem. Újra a fejembe másztak a buliról maradt szép emlékek. Teljesen belemerültem a gondolataimba amikor belebotlottam valaki mellkasába. Felnéztem és Ryannel néztem szemben. Amilyen gorombán nézett rám olyan gyorsan ugrottam el az útjából.

- Oda figyelhetnél. - nézett rám unottan. Utána fordultam és néztem ahogy végig megy a folyosón és bemegy az egyik terembe. Mit keres ez itt? Nem foglalkozva vele, megfordultam és egy újabb testbe ütköztem.. Francba Amy!

- Mit akarsz? - kérdeztem idegesen Richárdra.

- Te jöttél nekem. - mosolygott. Ott a pont..

- De láttad hogy nem figyelek mégis beálltál elém. - vitatkoztam.

- Igen ez így történt. - úgy felképelnélek.. - Nézd, beszéljük meg. - könyörgött de nem tűnt őszintének.

- Nincs miről beszélnünk. Fogd fel. - mondtam higgadtan. Mérges voltam rá mégis megnyugtatott az hogy itt van és beszélhetek vele. Az illatát érezve kezdtem elgyengülni és csak hozzá akartam bújni. Akárcsak fél percre.