Elfeledett testvér - Harry Potter fanfic

3. fejezet - Az álom

Amikor Phyllisék beléptek Ollivander pálcakereskedésébe, csengettyűszó hangzott fel valahol az üzlet mélyén. A falak mentén plafonig érő, rendezett tornyokban álltak a varázspálcákat rejtő vékony, hosszúkás dobozok. Mindannyian érezték a levegőben vibráló mágiát. Mrs. Malfoy már az üzletben volt, egy öleléssel üdvözölte fiát, amit Draco látszólag zokon vett, valószínüleg Phyllisék jelenléte miatt. A bemutatkozást egy lágy hang szakította meg.

- Jó napot! - lépett elő a bolt hátuljából egy öregember.

- Jó napot! - köszöntek vissza kórusban.

- Ó, az ifjú Malfoy és Piton. Már vártam önökre. Melyikükkel, kezdjem? - kérdezte ködös tekintetét a két gyerek között jártatva.

- Mehetsz elsőnek. - mondta Phyllis Dracónak. A fiú Ollivander elé lépett.

- Nos, Mr. Malfoy, melyik kezével fogja a pálcát?

- A jobbal.

- Emelje fel a jobb karját. Így ni... - Ollivander lemérte milyen messze van a fiú válla az ujjától, csuklója a könyökétől, a feje kerületét is, miközben folyamatosan magyarázott.

- Minden Ollivander varázspálca  magját intenzív varázserővel bíró anyagok alkotják. Erre a célra az egyszarvú szőrét, a főnix faroktollát, és a sárkány szívizomhúrját használjuk. Nincs két egyforma Ollivander varázspálca. A varázsló csakis a saját varázspálcájával képes tökéletes munkát végezni. Az ön édesapja pálcája szil és sárkány szívizomhúr, 11 hüvelyk. Mintha csak tegnap lett volna amikor vette. - az öregember elcsoszogott az egyik polchoz és néhány dobozzal tért vissza.

- Tessék, próbálja ki ezt. Szil, akár az apjáé, főnixtoll, kilenc és fél hüvelyk, merev. 

Draco meglengette a pálcát, mire Ollivander kikapta a kezéből.

- Nem, nem... jegenye, unikornisszőr, tizenegy hüvelyk, kissé pattogós.

Draco ezt is kipróbálta, majd a következőt, az az utánit, és így tovább. Végül Ollivander kezébe a kezébe nyomta legalább a huszadik pálcát.

- Galagonya-egyszarvúszőr kombináció, tizenegy hüvelyk, közepesen rugalmas.

Draco suhintott a pálcával, mire annak végéből ezüst szikrák röppentek ki, 

- Bravó! - kiáltott Ollivander - Remek, a fiatalúr megtalálta az igazit!

- Nagyon szép! - nézte meg Phyllis a pálcát.

- Az. - mondta Draco az ujjai között forgatva a pálcát. Büszkeséggel nézett az eszközre.

- Nos, akkor következzék Ms. Piton. - Ollivander meglengette a mérőszalagot, ami pár pillanattal később már magától végezte a munkáját. Ezután Ollivander a lány kezébe nyomta az első pálcát.

- Tessék, cseresznye és főnix, kilenc és egynegyed hüvelyk, merev tartású darab.

Phyllis a kezébe vette a pálcát és meglendítette. Ollivander azonnal kivette a kezéből és egy másikat adott neki.

- Gesztenyefa unikornisszőrrel, nyolc és fél hüvelyk, kellemesen rugalmas.

Phyllis éppen hogy a kezébe vette, a pálcakészítő már vissza is vette.

- Nem, nem. Lássuk, mi lenne még jó önnek... - motyogta.

Phyllis rengeteg pálcát próbált ki, és mindegyikre nemet kapott. Malfoyék fél óra múlva elnézést kértek, és távoztak. Phyllis megígérte Draconak, hogy majd küld egy baglyot, ha meglesz a pálcája. Lassan két órája próbálta a pálcákat. Ezalatt Perselus elsietett beszerezni a többi felszerelést, de Phyllis akkorra sem találta meg a megfelelő darabot, amikor egy óra múlva könyvekkel és egyéb csomagokkal megrakodva visszaért az üzletbe. Végül Ollivander megszólalt.