Elfeledett testvér - Harry Potter fanfic

2.6. fejezet - Büntetőfeladat és a hang

A következő napokban Harry, Ron és Phyllis rengeteg energiát áldoztak rá, hogy nagy ívben elkerüljék Gilderoy Lockhartot. Arra viszont már nem futotta az erejükből, hogy Harry lelki nyugalmának érdekében Colin Creeveyt is lerázzák. Habár Phyllis sokszor le tudta rázni mindenféle kifogással, úgy tűnt, hogy a fiú kívülről megtanulta Harry órarendjét, és számára az jelentette az abszolút sikerélményt, ha napjában hatszor kimondhatta azt, hogy "Szervusz, Harry!" és bezsebelhetett érte egy fásult "Szia Colin"-t.

Hedvig neheztelt Harryre a gyötrelmes kocsikázás miatt, Ron varázspálcája pedig változatlanul súlyos működési zavarokkal küszködött. Péntek délelőtt például kiröppent Ron kezéből, és épp a szeme között találta el szegény Flitwick professzort, aki ezután jó pár napig egy lüktető zöld dudorral a fején járkált. Phyllis már alig várta, hogy véget érjen a szerencsétlenségekkel terhes hét. Ő, Harry, Ron és Hermione arra készültek, hogy szombaton meglátogatják Hagridot. Arra viszont egyikük sem számított, hogy Harry már az ébresztő előtt elmegy kviddicsedzésre.

Mikor Phyllis kómásan letámolygott a lépcsőn Hermione oldalán, Ron azzal a hírrel fogadta őket, hogy Wood jóval az ébresztő előtt felverte, és el is vitte edzésre Harryt.

- Mi az istenért vitte el? Elég lett volna reggeli után... - motyogta Phyllis, miközben álmosan a szemét dörzsölte. Gyorsan lementek reggelizni, majd néhány szelet lekváros kenyérrel megpakolva kisiettek a parkba, és átvágtak a kviddicspályához. Nagyjából fél óra múlva, hogy helyet foglaltak a lelátón, a csapat kivonult az öltözőből.

- Befejeztétek végre? - kiáltott le bosszankodva Ron.

- Még el se kezdtük. - legyintett Harry - Wood új taktikát tanított nekünk.

Phyllis nagyot sóhajtva hátradőlt a padon, amin helyet foglaltak. Magát a kviddicst, mint sportot nem igazán szerette. Hiába találta jónak és izgalmasnak, ez volt a házak közti viszályok egyik fő forrása. A Mardekár és a Griffendél folyton egymást támadták, a mardekárosok mindenkivel lekezelőek voltak, a hollóhátasok mindenkinél okosabbnak hitték magukat, és szegény Hugrabug mindig mindenben utolsóként végzett.

De Phyllis egyszerűen repülni imádott. Az első hét viszont annyira zűrös volt, hogy még csak ideje sem volt benézni a könyvtárba a seprűkészítésről szóló könyvekért. Megfogadta, hogy a délután folyamán beszalad, és elkezd adatokat gyűjteni, hogy miként formázhatná a maga kedvére az új Jólsep-R 12-esét. Mikor megmondta barátainak, hogy mit akar vele kezdeni, Harry és Ron érdeklődve felkapták a fejüket, Hermione pedig a szokásos "Ez veszélyes is lehet" tekintetét vette elő.

Phyllisa észrevette a lelátón Colint, aki eszeveszetten fényképezett:

- Nézz ide, Harry! - kiáltozta - Mosolyogj!

Phyllis hallotta, ahogy Fred megkérdezi:

- Ki ez?

- Fogalmam sincs. - füllentett Harry.

- Mi folyik itt? - Wood a két fiú felé kormányozta a seprűjét - Miért fényképez minket az az elsős? Nem tetszik ez nekem. Lehet, hogy a Mardekár kémje, és az új edzésprogramunkat akarja kilesni.

- Ő is a Griffendélben van. - sietett megnyugtatni Harry.

- A mardekárosoknak úgysincs szüksége kémekre. - tette hozzá George.

- Miért ne lenne?

- Mert itt vannak személyesen. - mutatott a bejárat felé George.

Odalent zöld taláros, seprűvel felszerelt alakok masíroztak be a pályára.