Elfeledett testvér - Harry Potter fanfic

9. fejezet - Éjféli párbaj

 Phyllis kellemesebb esti elfoglaltságot is el tudott volna képzelni magának. Fel se ment a lányok hálókörletébe, hanem az egyik karosszékben cirógatta Mightot. Éjfél előtt fél órával megjelent Harry és Ron. Phyllis szívességből felajánlotta, hogy elkíséri őket, mivel az éjszakai kóborláshoz jól jött a tudása a kastély titkos folyosóit illetően. A fiúkon hálóköntös volt, és a kezükben ott volt a varázspálca.

Phyllis nem húzott papucsot, mert mezítláb sokkal csendesebben tudott haladni, és a lábán lévő kötés miatt kényelmetlen is lett volna. Hálóköntöst se vett, mert abban meg melege volt. Felkapta hófehér varázspálcáját, és Mightot letéve csatlakozott a fiúkhoz. Már majdnem elérték a portrélyukat, amikor egy hang szólt hozzájuk az egyik szék felől.

- Nem hittem volna, hogy képes vagy erre, Harry.

Lámpa gyulladt,s pislákoló fénye megvilágította az igencsak mérges, rózsaszín köntöst viselő Hermione Grangert.

- Mit keresel itt?! - sziszegte Ron - Azonnal menj vissza aludni!

- Örülj, hogy nem szóltam a bátyádnak, Percynek. - vágott vissza a lány - Ő prefektus, tőle megkapnátok a magatokét.

Phyllis fel se bírta fogni, hogy lehet valaki ennyire minden lében kanál.

- Menjünk. - szólt Harry, azzal gyorsan félretolta a Kövér Dáma portréját, és kimászott a lyukon.

Hermione azonban nem adta fel ilyen könnyen. Követte Ront a portrélyukon át, miközben folyamatosan sziszegett, mint egy mérges liba.

- Ti nem törődtök a Griffendéllel! Ti csak magatokkal törődtök! Nem akarom, hogy a Mardekár kapja meg a házkupát! Elvesztitek az összes pontot, amit McGalagony professzortól kaptam, amiért tudtam, hogy mik azok az oda-vissza varázsigék!

- Jó, nagyon ügyes voltál, meg is tapsollak, ha azt kívánod, csak tűnj már el! - suttogta Phyllis. Kezdte idegesíteni a lány.

- Jól van, de holnap, amikor majd a vonaton ültök, jusson eszetekbe, hogy én figyelmeztettelek titeket! Ti... ti...

Nem derült ki, hogy, minek tartja őket Hermione, és Phyllist ez érdekelte a legkevésbé. A lány sarkon fordult, hogy visszamenjen a klubhelyiségbe, ám csak az üres vászonnal találta szemben magát. A Kövér Dáma látogatóba ment.

- Most mit csináljak? - nyafogott.

- Az a te gondod. - vonta meg a vállát Phyllis.

- Nekünk mennünk kell, mert elkésünk. - mondta Ron.

Még a folyosó végét sem érték, el amikor Hermione utolérte őket.

- Veletek megyek. - jelentette ki.

- Kizárt dolog.

- Talán azt hiszitek, ott fog ácsorogni, amíg Frics meg nem talál? Inkább kapjon el veletek együtt, akkor majd megmondom, hogy én csak vissza akartalak tartani titeket.

- Neked aztán van bőr a képeden! - csattant fel Ron.

- Fogjátok be a szátokat! - szólt rájuk Harry - Hallgassátok csak...

Halk szuszogás hallatszott.

- Mrs Norris? - suttogta Ron, miközben hunyorogva kémlelte a sötétséget.

Kiderült, hogy nem a macska az, hanem Neville. A fiú összegömbölyödve aludt, de nyomban felriadt, ahogy a közelébe értek.

- Hála istennek, hogy rám találtatok! Elfelejtettem az új jelszót. Már azt hittem sosem jutok el az ágyamig.