Elfeledett testvér - Harry Potter fanfic

3.16. fejezet - A kviddicsdöntő

Másnap reggel a nagyteremben dörgő taps fogadta a Griffendél csapatát. Phyllis boldog vigyorral nyugtázta, hogy a Hollóhát és a Hugrabug asztalánál ülők is kiveszik a részüket a lelkes üdvözlésből. A mardekárosok mellett elhaladva persze csak barátságtalan sziszegést kaptak. Phyllis figyelmét nem kerülte el, hogy Draco ezen a reggelen a szokásosnál is sápadtabb.

Helyes - somolygott magában. - Majd meglátjátok, mire is képes ez a csapat.

Wood egész reggeli alatt evésre biztatta csapattársait, de ő maga hozzá sem nyúlt az ételhez. Végül azonban meg se várta, hogy a többiek jóllakjanak, máris kiparancsolta őket a pályára, mondván: idő kell, amíg hozzászoknak az időjárási viszonyokhoz. A csapat kifelé menet is hangos tapsot kapott.

- Hajrá, Harry! - kiáltott oda Cho Chang, mire Phyllis látta, ahogy ikertestvére fülig elpirul.

- Remek... gyakorlatilag szélcsend van... a nap elég erősen süt, könnyen elvakíthat, erre figyeljetek majd oda... a talaj kemény könnyű lesz a felszállás...

Wood keresztül- kasul bejárta a pályát, a többiek pedig a nyomában loholtak. Végül a távolban kinyílt a kastély tölgyfaajtaja, és diákok kisebb-nagyobb csoportjai indultak el a stadion felé.

- Rendben, elég volt a terepszemle, még be kell melegítenetek! - vezényelte őket Phyllis.

Mikor meggyőződött róla, hogy mindenki alaposan bemozgatta magát, a csapat végre elkezdhetett átöltözni. Ez idő alatt egy szó sem esett köztük. Phyllis látta Harryn, hogy a fiú még soha nem izgult ennyire életében. Alighogy belebújtak piros talárjaikba Wood indult is az ajtó felé.

- Gyerünk emberek. Itt az idő...

- Sok sikert!

Phyllis gyorsan megölelte Harryt, mire a fiú remegése egy kissé alábbhagyott.

Odakint mint az orkán tombolt a közönség. Háromnegyed részük piros kokárdát viselt, vagy a Griffendél címeroroszlánjával ékesített piros zászlócskát lobogtatott, többen pedig ,,HAJRÁ GRIFFENDÉL!" ,,TIED A KUPA, OROSZLÁN!" és hasonló feliratú transzparenseket lengettek. A Mardekár póznái mögött összegyűlt kétszáz fős tábor ellenben egyöntetűen zöldbe öltözött, s zászlóikat ezüst kígyó díszítette.

Mikor Phyllis felért a lelátóra meglátta Perselust, aki az első sorban ült, diákjaihoz hasonlóan zöld talárban. Izgatott mosolyát igyekezett visszafojtani, minek eredményeképp úgy nézett ki, mintha vicsorogna.

A kommentátor szerepét ezúttal is Lee Jordan töltötte be.

- És íme a Griffendél csapata! - rikkantotta, mikor Harryék a pályára léptek. - Potter, Bell, Johnson, Spinnet, Weasley, Weasley és Wood. Sokak szerint az utóbbi évek legjobb roxforti csapata...

Lee hangját elnyomta a mardekáros táborból felhangzó fújolás.

- És itt jön a Mardekár csapata, Marcus Flint vezetésével. A kapitány változtatásokat eszközölt a csapat-összeállításban, s úgy tűnik, a képességek helyett a méretekre helyezte a hangsúlyt.

A mardekáros szurkolók erre is fújolással válaszoltak, de Lee-nek igaza volt. Draco szinte eltörpült csapattársai mellett - a többiek mind nagydarab gorillák voltak.

A csapatkapitányok kezet fogtak, majd Madam Hooch a szájához emelte a sípját. A füttyszót elnyelte a hatalmas üdvrivalgás, amivel a közönség a levegőben emelkedő tizennégy seprűt köszöntötte.

Harry körpályára állt a nézőtér fölött, Draco pedig szorosan a nyomába szegődött.

- A Griffendél indíthat támadást. Alicia Spinnet sebesen közeledik a Mardekár karikái felé. Szépen csinálod, Alicia! Aj-jaj, nem - Warrington elkapja a kvaffot, és már indul is vele az ellenkező irányba - szép terelőmunka George Weasleytől, Warrington elejti a kvaffot. Ki fogja elkapni?... Johnson! Újra a Griffendélnél a kvaff, gyerünk Angelina! Montague közeledik, ebből ütközés lesz... Nem! Angelina fejjel lefelé fordul és úgy suhan el közvetlenül Montague alatt! Micsoda csel! - ÉS BEDOBJA! TÍZ-NULLA A GRIFFENDÉL JAVÁRA!