3.12. fejezet - Nem ezt akartam!

1.8K 114 41
                                    

Minden jel arra mutatott, hogy Ron és Hermione barátságának örökre befellegzett. Olyan megátalkodott dühvel fújtak egymásra, hogy Phyllis jószerével semmi esélyt nem látott a békülésre.

Ron azt vetette Hermione szemére, hogy a lány nem vette komolyan Csámpás korábbi merényleteit, és nem tette meg a szükséges óvintézkedéseket Makesz védelmében; a tetejébe még a történtek után is volt képe ártatlannak beállítani a macskáját, és azt mondani neki, Ronnak, hogy keresse tovább Makeszt a többi fiú ágy alatt. Hermione ezzel szemben makacsul ismételgette, hogy Ronnak nincs bizonyítéka Csámpás ellen, hogy a vörös szőrcsomó talán már karácsony óta ott hevert, és hogy Ron azóta acsarog a macskára, mióta az ráugrott a Mágikus Menazsériában.

Harry a maga részéről meg volt győződve róla, hogy Csámpás tényleg felfalta Makeszt. Mikor ezt közölte Hermionével és felsorolta a macska bűnösségére utaló körülményeket, a lány őrá is megsértődött.

- Persze, állj csak ki Ron mellett! - kiabálta. - Nem is számítottam másra! Előbb a Tűzvillám, most Makesz, mindenről én tehetek, mi? Hagyj engem békén Harry, épp elég bajom van nélküled is!

Ront tényleg nagyon megviselte Makesz elvesztése.

- Ugyan már, hisz folyton panaszkodtál, hogy semmire nem lehet használni - próbálta vigasztalni öccsét Fred. - Már réges-rég csak vegetált. Ha úgy vesszük, jobb is volt neki így. Hamm, és kész. Szerintem nem is érzett semmit.

- Fred! - csattant fel méltatlankodva Hermione.

- Makesz mást se csinált, csak evett és aludt - tette hozzá George. - Te magad mondtad.

- Egyszer megharapta Monstrót! - vette védelmébe néhai kedvencét Ron. - Emlékszel, Harry?

- Igen, ez igaz - bólintott Harry.

Fred nem tudott elfojtani egy vigyort.

- Az volt Makesz karrierjének fénypontja - jelentette ki gúnyos ünnepélyességgel. - A heg Monstro ujján örök időkig őrzi majd dicső emlékét.

- Ugyan már, Ron, mire jó ez a siránkozás? - nézett fel a rúnaszótárából Phyllis. - Menj le Roxmortsba, és vegyél magadnak egy másik patkányt, vagy egy baglyot.

Erre Ron sértődötten felhúzta az orrát. Harry utolsó próbálkozásként felajánlotta neki, hogy ha elkíséri őt a szombati meccs előtti utáni csapatedzésre, utána kipróbálhatja a Tűzvillámot. Ettől Ron egy percre tényleg megfeledkezett Makeszról (,,Persze, hogy lemegyek! Majd megpróbálhatok gólt is dobni róla?") így hát együtt indultak el a kviddicspálya felé.

- Te nem mész? - kérdezte Phyllist Hermione, fel se nézve a jóslástan dolgozatáról.

- Ha Ron ott lesz, nem - jelentette ki Phyllis. - Semmi kedvem a hisztijét hallgatni...

- Akkor te hiszel nekem, ugye? - kérdezte reménykedve Hermione.

- Nem hiszek semmit, mert ez az utolsó dolog, ami most érdekel. Az élet megy tovább, ha felfalták Makeszt, ha nem. Semelyikre sincs tiszta bizonyíték, így nem nagyon tudok hinni bármit is. És Ron igazán túltehetné magát ezen. Semmi hasznát nem vette annak a patkánynak.

- Legalább te átlátod a dolgot - sóhajtott Hermione.

Ezután vagy fél óráig csendben ültek, és mindketten a nekik kellő könyveket bújták, hogy befejezhessék a dolgozataikat.

- Éééés kész! - örvendezett Phyllis, mikor pennájával az utolsó pontot is odabiggyesztette az átváltoztatástan dolgozatra. - Hermione, én szerintem felmegyek aludni...

Elfeledett testvér - Harry Potter fanficWhere stories live. Discover now