Elfeledett testvér - Harry Potter fanfic

3.1 fejezet - Szökés

- Akkor most meg kell nyomni ezeket...

Phyllis Lily Piton, eredetileg Potter, a Fonó sor sarkán állt, és az ott található telefonfülkében szenvedett nem egy járókelő figyelmét magára vonva. Nem keltett túl nagy biztonságos benyomást, ahogy a Muglik szokásai - avagy milyen eszközöket találunk fel mágia hiányában című könyvből nézte ki, hogyan kell tárcsázni egy telefonszámot.

- Halló? - szólt bele a kagylóba, de csak sistergést hallott. Belenézett a könyvbe, majd rájött, hogy mit hagyott ki.

- Nem dobtam bele pénzt! - csapott a homlokára, majd előkotort a zsebéből egy halom mugli aprópénzt, és beledobált párat a kis résbe. Mikor az érmék csattanva landoltak a fémdoboz belsejében, ismét végignyomkodta a számokat.

Amikor a füléhez emelte a kagylót, hallotta, ahogyan "kicsöng". Pár pillanat múlva pedig kattanás hallatszott, és egy unott hang szólt bele a telefonba.

- Halló?

- Halló, ez a Privet Drive 4., Dursley ház? - kérdezte udvariasan Phyllis.

- Igen - valószínűleg az unokatestvére beszélt, mivel egy gyerek hangja volt, ami beleszólt, de nem Harryé.

- Volna szíves a telefonhoz hívni Harry Pottert? - kérdezte a könyvből lesve, mit kell mondania, ha nem az veszi fel, akit fel akart hívni.

Erre döbbent csönd volt a válasz, majd pár pillanat múlva ismét beleszólt ugyanaz a személy.

- Ki maga?

- Harry barátja vagyok, Phyllis Lily Piton.

A Dursley fiú hangja mintha távolabbról szólt volna hirtelen.

- Harry! Valami barát keres téged!

Alig fél perccel később pedig Phyllis meghallotta a hőn áhított hangot.

- Ron, te vagy az?

- Nem - nevetett fel. - Phyllis vagyok.

- Ó, szia Phyllis! Hát tényleg felhívtál!

- Igen, végül sikerült, habár vagy százszor újra kellett próbálnom - mondta kínosan nevetgélve a lány.

- Hogy vagy? Túléled Piton társaságát? - kérdezte a fiú.

- Ő a nevelőapám, Harry - mondta kicsit megsértődve Phyllis. - És te hogy bírod a rokonainkat?

- Nem fogod elhinni, de mindenemet elkobozták, és semmilyen házit nem tudok megírni, mert a legtöbb cuccomat bezárták a gardróbba. Csak pár holmimat tudtam megmenteni, és nem tudom, hogy fogom így megírni a házi feladatokat.

- Ha szeretnéd, elküldhetek egy másolatot a dolgozataimból - javasolta Phyllis.

- Annak nagyon örülnék - sóhajtott megkönnyebbülten ikertestvére. - Hogy állsz velük?

- Már csak a mágiatörténet van hátra - jelentette ki büszkén a lány.

- De hát még csak hat hete tart a szünet! Ó, képzeld talán öt hete, hogy Ron is felhívott, de a bácsikám vette fel, és Ron annyira üvöltött, hogy majdnem belesüketültünk. Pedig azt hittem, rendesen elmagyaráztam neki mindent.

- Én is könyvből néztem ki, és gondoltam ha nem üvöltök annyira, mint ő, akkor nem is teszik le - válaszolta Phyllis. - Ap... vagyis Pitonnak van egy könyve a mugli dolgokról, onnan tudtam mit hogyan kell csinálni.

Harry egyszer megjegyezte, hogy nem szereti, ha Phyllis "apának" nevezi a bájitaltantanárt. Egyrészt, mivel ő nem a Piton háztartásban nevelkedett, és testvéreként kifejezetten furcsa volt ezt hallani, a második ok pedig az volt, hogy Perselus ki nem állhatta Harryt az apjuk miatt. Phyllis tisztában volt vele, hogy őt is csak azért fogadta örökbe, mert szerette az édesanyjukat, Lilyt. Habár ez utóbbiról Harrynek fogalma sem volt.