Elfeledett testvér - Harry Potter fanfic

19. fejezet - Norbert, a tarajos norvég

Ahogy teletek-múltak a hetek, úgy tavaszodott ki. A hónak és sárnak már nyoma sem volt, és egyre melegebbek voltak a napok. A hóvirágok elnyíltak, és Phyllis felhozta a kaktuszait a pincéből, mert ott teleltette őket. Bimba professzor többször is a segítségét kérte, mert egyszerre kezdtek el kihajtani a tavaszi gyógynövények minden üvegházban. De voltak furcsa dolgok is.

Harry, Ron és Hermione valahányszor a harmadik emeleti folyosón jártak, mindig rászorították a fülüket a lezárt ajtóra, hogy ellenőrizzék, Bolyhoska szuszog-e még, Mógus professzor pedig az idő múlásával egyre soványabb és sápadtabb lett. Harry mindig bátorítóan rámosolygott, valahányszor összetalálkoztak, Ron pedig mindenkire rászólt, aki csúfolni merte a dadogós professzort. Phyllist sosem érdekelte Mógus, mégis, most, hogy Harryék ekkora figyelmet fordítottak rá, ő is felfigyelt a professzora, - és valamiért egyre ellenszenvesebb lett neki, mintha félnie kellett volna tőle, csak épp nem tudta miért.

A fiúkkal ellentétben Hermionénak nem csak a bölcsek kövén járt az esze. Pontos ismétlési tervet készített, és kidekorálta a jegyzeteit jelölőfilccel. Ez még nem is lett volna baj, de ragaszkodott, hogy Harry, Ron és Phyllis kövessék a példáját.

- Nyugalom, Hermione, a vizsgákig még rengeteg idő van hátra.

- Csak tíz hét - rázta a fejét a lány - Az nem olyan rengeteg idő. Nicolas Flamelnek például csak perceknek tűnik.

- De mi nem vagyunk hatszáz évesek - vetette ellen Ron - Különben is, neked fölösleges ismételni, úgyis mindent tudsz.

- Fölösleges!? Te nem vagy eszednél! Ezek nagyon fontos vizsgák! Ha megbukunk, nem mehetünk másodikba! Már egy hónapja el kellett volna kezdenem a tanulást, nem is tudom, mi ütött belém...

Sajnos úgy tűnt, a tanárok is Hermione észjárását követik. Rengeteg házi feladatot adtak fel, s így a húsvéti szünet sem telt olyan kellemesen, mint a karácsonyi. Harry és Ron nem tudtak tiszta lelkiismerettel lustálkodni, ha közben azt látták, hogy Hermione a sárkányvér tizenkét felhasználási módját memorizálja, vagy Phyllis évszámokat magol mágiatörténetre. A lánynak egyáltalán nem kellett készülnie bűbájtanból, bájitaltanból és gyógynövénytanból, így maradt az átváltoztatástan, a mágiatörténet és a csillagászat, amikben nem tudta túlszárnyalni Hermionét.

A fiúk jobb híján beültek a lányokkal a könyvtárba, és nagy ásítások közepette nekiveselkedtek a munkának.

- Sose fogom ezt mind megjegyezni - fakadt ki Ron az egyik délutáni tanulás alkalmával. Lecsapta a lúdtollat, - ennek következtében telefröcskölte Phyllis pergamenjét tintával, - és vágyakozva kinézett az ablakon.

Hosszú hónapok óta aznap volt először szép idő. A nefelejcskék égen egyetlen árva felhő sem látszódott, s már érezni lehetett a levegőben a közelgő nyár leheletét.

- Ezt muszáj volt? - kérdezte idegesen Phyllis, és pálcájával felszipolyozta a tintát a pergamenről. Hermione rásandított a bájitaltan jegyzeteire.

- Phyllis, te valamit nagyon elnéztél. Még koránt sem kell tudnunk az Élő Halál Eszenciájának receptjét.

- De a hatodikosoknak igen.

- És?

- Szombat és vasárnaponként a felsőbb osztályosokat korrepetálom.

- Micsoda!?

- Gyógynövénytanból és bájitaltanból tartok korrepetálásokat hétvégenként csoportoknak. De vannak gyengébb tanulók is, vagy azok akik nagyon ráhajtanak az RBF-re vagy a RAVASZ-ra. Nekik a hétköznapokon tartok egyéni vagy páros órákat, de azok kétszer annyiba kerülnek, mert olyankor nekem is van elég dolgom. Javarészt ebből szedem össze a nyári zsebpénzem.