69.

667 22 3
                                    

Reggeli után Taehyungék teraszán lazultunk egy- egy pohár limonádé mellett. A gyér felhők mögül sütött a nap és a szél se fújt erősen szerencsére. Elég kellemes idő volt. Hallgattuk a kissé recsegő, régimódi rádiót, ami valamilyen csoda folytán még működött és pihentünk. Ezt a csendes pihenést a telefonom csengése zavarta meg. Anya volt az. Felvettem és beszéltem vele pár percig, mert aggódott, hogy még nem mentem haza. Elmeséltem, hogy a fiúknak sikerült és ezután bulizni mentünk, s most pedig Taehyungnál vagyok, de minden rendben és este fele haza megyek. Gratulált, és mondta hogy vigyázzak magamra, azzal hagyta, hogy bontsuk a vonalat.
- Idő közben hívott Yoongi - babrált a telefonján Taehyung.
- Miért hívott?- csekkoltam én is az sajátomat.
- Hogy mit csinálunk és hogy jól vagyunk-e, mert látta, hogy velem jöttél el. Aztán mondta, hogy tíz perc és itt van nálam - avatott be gyorsan.
- Hmm, oké - válaszoltam halkan. Pár perc csönd következett megint, amit ismét az én telefonom csengése zavart meg.
- Szia, Hobi!- köszöntem a telefonba.
- Szia, Yiren! Mi a helyzet? Hogy vagy?- köszönt vissza vidáman.
- Jól köszi, már a nehezén túl vagyok. Veled mizu?- mosolyodtam el.
- Én is meg vagyok, Jungkookkal éppen ettünk valamit - válaszolt.
- Jungkook veled van?- lepődtem meg. Rég nem jártak ők össze.
- Aha, hozzájuk jöttünk a buli után pihenni, mert nálam otthon voltak az ősök - erősítette meg.
- Értem - bólintottam egyet.
- Te merre? Nem láttam, kivel távoztál - kérdezte.
- Taehyunggal jöttem el és nálunk vagyunk jelen pillanatban is. Mindjárt jön Yoongi is - adtam neki helyzetjelentést.
- Szuper, mond meg Taehyungnak, hogy mi is átmegyünk egy negyed órán belül - döntötte el gyorsan.
- Jungkookot rá tudod venni ,hogy jöjjön?- nevettem el magam.
- Muszáj lesz jönnie, mostmár a csapat tagja ő is - felelte komolyan Hobi.
- Hát sok sikert a meggyőzéséhez és várunk - köszöntem el tőle.
- Tali hamarosan!- bontotta a vonalat.
- Jönnek ők is át?- kérdezte Taehyung.
- Aham. Hobi meg Jungkook -bólinottam.
- Yoongi is írt, hogy jön vele Seokjin is - avatott be Tae.
- Akkor már csak Jimin hiányzik?- jutott eszembe.
- Úgy tűnik igen - gondolkozott el Taehyung egy pillanatra.
- Akkor szólok neki is - kerestem ki a számát a névjegyzékemből.
- Igen?- vette fel jó pár csengés után.
- Csak nem felköltöttelek?- folytottam vissza a nevetésemet.
- De, pontosan eltaláltad - dünnyögte fáradtan.
- Akkor kapd össze magad, mert gyülekező van Taehyungnál. Neked is jönnöd kell! - sürgettem.
- Miért? Valami fontos történik?- ásított egy nagyot.
- Jimin! - szóltam rá rosszallóan.
- Jólvan, jólvan! Jövök, amint tudok! - adta meg magát.
- Siess!- makacskodtam még egy kicsit.
- Sietek, őfelsége, még valami óhaj?- kérdezte gúnyosan.
- Nincs, ennyi most megteszi- nevettem el magam.
- Jövök - bontotta a vonalat.
- Nos, mindenki megvan! Nem kéne csinálnunk valami ebédet amúgy, ha ennyien ide gyűlünk?- jutott eszembe.
- Rendelünk egyet. Szerintem az most egyszerűbb és kézenfekvőbb. Ki akar másnaposan főzni?- ráncolta a szemöldökét.
- Van benne valami - kuncogtam.
- Tudok egy jó helyet. Majd onnan rendelünk - nyugtázta le a fiú. Lassan elkezdett mindenki megérkezni. Elsőnek Hobi futott be Jungkookkal. Utána meglepő módon Jimin érkezett meg, és csak később jött meg Yoongi és Seokjin. De mint kiderült, azért késtek, mert elmentek vásárolni és hoztak egy csomó nasit meg üdítőt. Éljenezve ünnepeltük meg zseniális ötletüket, aztán tálaltunk mindent az asztalra és beszélgetni kezdtünk. Valahonnan két pakli kártya is előkerült, és mindenki azonnal nekiült kártyázni. Én Seokjinnel játszodtam, mert nem ismertem a játékot, mint a többiek.
- Ti jösztök, Seokjin!- mondta Yoongi.
- Nézd, most le teheted ezt a lapot vagy ezt!- mutatott két kártyára a kezében. Találomra egyiket letettem, majd előkaptam a zsebemben csengeni kezdő telefont. Namjoon volt az.
- Szia, Namjoon!- álltam fel Seokjin mellől.
- Szia! Csak gratulálni szerettem volna nektek! A fiúk lenyűgöztek mindenkit- szólt bele kedvesen.
- Köszönjük szépen! Köszönünk mindent, Namjoon, a legnagyobb álmuk válik ezzel valóra! - feleltem hálásan.
- Neked köszönhetjük mind. Ha te nem mondod nekem, nem fedeztük volna fel őket, már pedig mindenki nagy sikert jósol nekik - ecsetelte vidáman.
- Én is nagy sikert látok előttük és bízok benne, hogy képesek lesznek rá - hunytam le a szemem mosolyogva.
- Biztos, azok lesznek, mindent megteszünk érte, hogy úgy legyen!- bíztatott.
- Nem tudunk elég hálásak lenni - hálálkodtam.
- Figyelj csak, kéne beszéljünk veletek minél hamarabb a gyakornokságról és hasonlók, hogy minél gyorsabban elkezdhessük a munkát. Mikor értek rá? Csak én mennék, semmi hivatalos - kérdezte.
- Felőlem most is jöhetsz. Éppen Taehyungnál vagyunk az egészen, szóval még meg is felel a helyzet a célnak - ajánlottam.
- Szuper, ha nem zavarok átmennék, csak dobj egy címet, kérlek, üzenetben!- egyezett bele.
- Okés, várunk akkor!- köszöntem el.
- Érkezek!- köszönt el ő is. A hívás után átdobtam a címet Namjoonnak, ahogy kérte, és szóltam a fiúknak az érkezése felől. Ők azonnal izgatottak lettek és elkezdték ecsetelni jövőbeli gyakornokságukat. Namjoon nem is várakoztatott minket sokat, elég hamar megjelent Taehyungék háza előtt. A házigazda hátra vezette hozzánk és a fiúk lelkesen fogadták őt be közénk. Namjoont mindenki bírta már az első pillanattól fogva. Miután kapott egy pohár üdítőt és váltott pár szót mindenkivel, vissza ültünk az asztalhoz és Namjoonra figyeltünk mind. Namjoon a lehető legrészletesebben és legőszintébben beszélt a fiúkkal. Elmondott nekik mindent, nem titkolva a nehéz vagy negatív oldalát sem a dolognak. Elmondta a kockázatokat és felelősségeket, valamint azt is, milyen áldozatokat követel a gyakornokság, aztán pedig maga a szakma. Sokat beszélt arról, mire vállalkoznak, ha alá írják a szerződéseket és figyelmeztette őket apró dolgokra is, amik fontosak lehetnek később. Ezek után alaposan felvázolta a gyakornoki folyamat menetét is, hogy mi minden fog történni a fiúkkal pár hónap alatt, mielőtt debütálnak. Szó esett az imidzsről is, a banda arculatáról, logó és minden hasonló dologról, ami ebbe a témakörbe tartozik. Aztán tárgyaltak magáról a debütálásról és a debütálás után következőkről. Namjoon nagyon komolyan vette az egészet, a fiúk pedig ugyanolyan komolysággal hallgatták őt végig és gondolták át minden szavát.
- Hatalmas munka és áldozat, de nagyon megéri a végeredmény és látom benneteket a tehetséget és a potenciált is hozzá. Szerintem képesek vagytok rá - nézett körbe a társaságon. - Tudom, hogy hirtelen sok mindent zúdítottam rátok, ezért péntekig nem kell választ adnotok. Viszont pénteken lenne egy összegyűlés, ahol megismerkednétek mindenkivel és papírokat írnánk alá, aztán a hétvége során is be kéne jönnötök mindenféle intéznivalók miatt. De ez abban az esetben, ha igent döntötök -ivott bele a pohárba.
- Köszönjük a sok segítséget, Namjoon! - nézett rá hálásan Seokjin.
- Nincs mit, öröm lenne veletek dolgozni, de nem akarok eltitkolni semmit előletek. Jogotok van tudni - mosolyodott el Namjoon.
- Köszönjük mégegyszer! - mosolygott Seokjin is.
- Na de most, hogy a komoly részén túl vagyunk, ki jön még egy kör kártyára?- törte meg a komoly légkört Jimin.

Minden bulinak vége egyszer, és még csak most jön a neheze, úgyhogy itt egy kis banda összerázó rész a mai napra.☺️
Habár ha engem kérdeztek valami még mindig nem okés, de majd csak kiderül, nem igaz?😉
Köszönöm szépen a sok pozitív visszajelzést, egyszerűen elképesztőek vagytok!🥺 Köszönöm a vote-okat, nagyon sokat jelentenek nekem és imádom olvasni a kommenteket, mert kicsit közelebb érzem magam hozzátok! Szóval köszönöm szépen!❤️

💋 Hét csók, ami megöl💋 Where stories live. Discover now