💋 Hét csók, ami megöl💋

27.

Mikor felkeltem még mindig a kanapén voltam, annyi különbséggel, hogy Yoongi sehol sem volt. Nagyokat ásítva tornáztam fel magam, s még egy utolsó körbenézés után fel is álltam. Szememet dörzsölgetve mentem ki a konyhába inni egy kis vizet. A konyhában azonban ott találtam anyát, kezében pedig a gyógyszereimet. Elöntött a pánik. Anya gyógyszerész, tuti rájön, mire vannak azok a gyógyszerek. Most hogyan magyarázom majd meg neki?
- Áh, Yiren! Látom felébredtél - mosolygott rám. Kezéből letette a gyógyszereimet és vissza fordult a leves fölé, amit főzött.
- Mikor értél haza?- sétáltam bennebb óvatosan.
- Talán egy órája. Yoongi pedig egy olyan tíz perce, hogy elment. Mondta, hogy vedd be a gyógyszereidet és pihenj tovább - magyarázott háttal.
- Oké - kaptam el a dobozokat menekülésre készen.
- Miért nem mondtad, hogy felfáztál? Simán elkísérhettelek volna én is orvoshoz, nem kellett volna elrángatni szegény Yoongit!- fordult hirtelen hátra.
- Tessék?- néztem rá meglepetten.
- Yoongi mondta, hogy valami medencés buliba voltatok múlt hét végén és ott fáztál fel, meg kaptad el ezt a vírusos izét mellé. Szólnod kellett volna nekem, édesem! Az anyád vagyok, tudnom kell, ha beteg vagy!- nézett rám enyhén dühösen.
- Bocsánat! Nem akartalak aggasztani - sütöttem le a szemeimet.
- A lányom vagy, Yiren! Ha aggasztasz, ha nem, akkor is el kell mondanod nekem a dolgaidat. Rendben?- sóhajtott fel.
- Rendben. Sajnálom!- bólintottam aprót.
- Vedd be a gyógyszereidet és vegyél egy forró fürdőt - engedett el végül egy halvány mosolyt és vissza fordult a készülő ételhez. Csak csendben tettem, amit kért, aztán amilyen gyorsan csak lehet, úgy spuriztam fel az emeletre. Még a fürdő előtt elkaptam a mobilom és felhívtam Yoongit.
- Mi a helyzet?- szólt bele pár csengetés után.
- Hogy etetted meg anyával, jogy felfáztam?- kérdeztem köszönés nélkül. Yoongi is nagyon jól tudta, hogy anyut nem lehet átverni a gyógyszerek terén, most neki valahogy mégis sikerült.
- Míg aludtál pontosan utána olvastam, mire írják fel ezeket a gyógyszereket, így be tudtam adni anyukádnak, hogy csak felfáztál. Felfázásra és azzal járó vírusokra is ilyesmi gyógyszereket írnak fel, szóval ez nem volt gond -magyarázta meg nekem.
- Wow, jövök egyel. Egy jó naggyal - ámultam el.
- Te csak pihenj - nevetett fel.
- Miért mentél el?- kérdeztem tovább.
- Megjött anyukád, és nem akartam zavarni őt - válaszolt.
- Őt sosem zavarod, tudod, hogy kedvel - ráztam meg a fejem magamnak, mert ő nem láthatta.
- Szükséged van egy kis csendre is, Yiren. Holnap megint beugrok, jó?- sóhajtott fel.
- Jólvan - adtam meg magam.
- Amúgy a film vége tipikus, ha érdekel, holnap újra nézhetjük - folytatta a beszélgetést.
- Benne vagyok - mosolyodtam el.
- Akkor holnap - vette búcsúzóra.
- Szia, oppa!- tettem le a telefont. Ezután tényleg vizet engedtem magamnak, amibe jó sok gyógynövény olajat raktam anya tanácsára, mert állítólag segítenek.
Valami két-három óra ázás után fél óra alatt lemosakodtam és végül elhagytam a fürdőt. Felvettem egy kényelmes pizsomának megfelelő nacit és pólót, megszárítottam a hajam, s azzal eltettem magam másnapra. Másnap reggel anya már element, mikor én keltem, de hagyott reggelit, ami még meleg volt. Nem voltam rest, gyorsan felfaltam mindent, egy morzsa sem maradt a tányéromon.  Reggeli után kicsit rendbe raktam magam és már jött is Yoongi. De amilyen hamar jött, olyan hamar is ment. Éppenhogy egy-két órát maradt csupán. Újra néztük a film végét, meggyőződött róla, hogy jól vagyok, ettünk egyet, beadta a gyógyszereimet és azzal el is húzott. Állítása szerint dolga akadt. Nem kérdőjeleztem meg, hiszen neki is volt saját élete és jogában állt, oda menni, ahova akart. Szóval csak szomorúan kikísértem és nagyjából annyi volt. Tenni való hiányában csak vissza dobtam magam a tévé elé és kerestem valami nézhetőt. Kettő - fél három fele aztán csengettek az ajtón. Boldogan ugrottam fel, gondoltam Yoongi jött vissza, mert elvégezte a dolgát. De amint kinyitottam az ajtót a legnagyobb meglepetésemre Jimin állt a küszöbünkön.
- Szia, Yiren!- intett lazán.
- Hogyhogy itt?- lepődtem meg a hirtelen látogatásán.
- Te mondtad, hogy bármikor szívesen látsz -nevetett fel.
- Persze, gyere be! - álltam arrébb végül.  Jimin egy biccentés után be is jött. Lekapta bőr dzsekijét, kibújt cipőiből, s dobva egyet a hátán lévő táskán beindult a nappaliba. Kíváncsian követtem őt, lássuk, mit akarhat.
- Tudom, ezt valaki okos kéne csinálja, de mint mondtam, helyre szeretném hozni a kis bakimat, így elhoztam az utóbbi napok leckéit neked, hogy ne maradj le olyan nagyon - tette le a táskáját a dohányzó asztalta.
- Azta, köszönöm! Teljesen ki is ment a fejemből - néztem rá hálásan. - Lehozom a füzeteimet, jó?- indultam a lépcső felé.
- Nyugodtan - dobta le magát a kanapéra. Amennyire gyorsan állapotom engedte, úgy mentem fel, fogtam meg a füzeteimet, majd mentem vissza hozzá. Ő éppen szemlélődött, amikor oda értem.
- Gyere!- paskolta meg a hejet maga mellett. Gyanúsan néztem rá, vajon van-e hátsó szándék a hívogatás mögött.
- A kezem magam mellett tartom, a kis barátom meg a gatyámban!- ígérte meg szórakozottan.
- Jimin!- dobtam meg az egyik füzettel.
- Csak mondom - nevetett fel.
- Aishhh!- morogtam rá, de végül leültem a vidám srác mellé. Meglepődtem Jimin magyarázó képességén, emellett, majdnem az összes anyagot tudta. Furcsálltam mert a suliban sosem volt valami aktív, s legtöbbször nem is írta le az anyagot, de a jegyei mondjuk mindig jók voltak.
- És ezt itt úgy kell megoldani, mint az előzőt, annyi különbséggel, hogy előtte átalakítod - magyarázott valami matek példát.
- Hogyhogy ennyire képben vagy?- böktem ki végül.
- Tessék?- zökkent ki a magyarázásból.
- Hogyhogy mindent tudsz? Sosem figyelsz vagy jegyzetelsz órákon. Akkor hogy?- fejtettem ki magam.
- Nos nem kérkedni akarok, de elég jó fejű gyerek vagyok, így mégha nem is figyelek oda nagyon intenzíven, úgyis egy csomó mindent megjegyzek, az jegyzeteléssel kapcsolatban pedig, van pár lány az osztályunkban, aki egy-két apróságért szívesen átküldi az anyagot, ha kell - vont vállat.
- Borzasztó vagy!- csaptam vállon.
- Csak kihasználom, amim van - rázta meg a fejét.
- Inkább figyelnél oda!- puffogtam.
-Ugyan már! Hogy állna, ha a suli egyik menő gyereke tüzetesen jegyzetelne és tanulna? - vonta fel a szemöldökét.
- Hát persze, az imidzs - sóhajtottam fel.
- Folytassuk! - kuncogott fel.
- Folytassuk - bólintottam rá. Annyira bele merültünk a tanulásba, hogy észre se vettük , amikor anya haza jött. De nem zavarta a dolog, sőt, nagyon örült Jiminnek, akit marasztalt is vacsira, meg egy közös mozizásra. Amikor befejeztük a tanulást, anyu megkért, hogy ugorjunk el valami nasiért estére. Mivel Jimin motorral volt, gond nélkül meg tudtuk oldani a dolgot.
- Menj csak, indítsd be a motort, addig én össze kapom magam -mosolyogtam rá.
- Oké - tűnt el az előszobában. Én, ahogy mondtam, megindultam felfelé, hogy felvegyek valamit magamra. Mikor mindennel kész voltam, vissza léptem a szekrényem elé, valami felsőt keresve. Ahogy a szemem végig siklott a választékon, megpillantottam a fekete bőr dzsekimet. Pont passzolt Jiminéhez. Mosolyogva kaptam le a vállfáról, s magamra kapva azt, megindultam lefelé. Odakint Jimin már a kertnek támaszkodva várt rám.
Stílusos napszemüvege orrán pihent, feszülős fazonú, szaggatott nadrágja sexyn mutatott kidolgozott lábain. Ingét hanyagul betűre a nadrágba, ami dobott a kinézetén egyet. Haja össze-vissza állt, mégis piszok jól nézett ki úgyis. Dzsekije a már dübörgő motorra volt rádobva. Összegezve rohadt sexy volt.