26.

1K 47 0
                                    

Meglepődtem közelségén. Az agyam teljesen leblokkolt, s csak álltam ott, mint egy szobor. Az ajkaim kicsit elnyíltak egymástól a bambulásban, szívverésem felgyorsult, tüdőm ki-be szívta a levegőt, mint egy meghibásodott gép. 

Hogy fokozza a helyzetet, Yoongi csak egyre közelebb és közelebb hajolt, minden egyes porcikámat kielemezve

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Hogy fokozza a helyzetet, Yoongi csak egyre közelebb és közelebb hajolt, minden egyes porcikámat kielemezve. Teljes zavar uralkodott rajtam, ugyanekkor imádtam az arcának ilyen közeli látványát. Kihasználva az időt én is elraktároztam minden egyes apró részletet a fejemben.
- Végeztem - suttogta konkrétan az ajkaimra.

A meleg levegőjétől, ami megcsapta az ajkaimat, tejesen kirázott a hideg

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

A meleg levegőjétől, ami megcsapta az ajkaimat, tejesen kirázott a hideg. Gyönyörű íriszeit levezette a párnáimra és jól megvizsgálta azokat. Annyira közel volt, hogy már csak egy fél centi választott el minket. Vártam, hogy lépjen tovább. Azt akartam, hogy csókoljon meg. Tudom, csak barátok vagyunk, de az érzéseimnek nem tudok megálljt parancsolni. Abban a pillanatban pedig Yoongi ajakai piszok kívánatosak voltak, ahogy az egész srác az volt. Úgyhogy barátság ide vagy oda, nem bántam volna ezt a csókot.
- Jöhet a kedvencünk - tette tönkre a pillanatot elhajolva tőlem. Csalódottam engedtem el magam. Yoongi komótosan vissza sétált a zongorához, leült, majd türelmetlenül rám nézett. Igen, tudtam melyik dalra gondolt. De semmi kedvem nem volt hozzá. Főleg miután ennyire felcsigázott és ott hagyott engem. Hosszú sóhajt engedtem ki a tüdőmből, jelezve neki, hogy nem akarok menni.- Megegyeztünk!- nézett mélyen a szemembe.
- Tudom - hunytam le a szemeimet. Lassan beadtam a derekamat, elkezdtem Yoongi felé araszolni. A fiú befordult a zongorához, leültötte már a kezdő hangokat is. Megvártam  míg az agyam ráállt a dallamra, aztán nagyon hallkan elkezdtem énekelni.  Egy pár másodperccel később Yoongi fél kezét elvette a zongoráról. Felém nyújtotta. Kérdőn néztem rá, hangom még jobban elhalkult. Yoongi kicsit megemelkedett, kezével megragadta a kezemet és lehúzott maga mellé, a kis padra, a zongora elé.
- Mit csinálsz?- néztem rá.
- Folytasd!- mosolygott halványan. Pár másodperc gondolkodás után, végül folytattam az éneklést. Lassan Yoongi is csatlakozott hozzám. Hangunk gyönyörű összhangban csengte be a szobát. A dal felénél kezeimet Yoongié mellé helyeztem a billentyűkre, így mind a ketten énekeltünk és zongoráztunk is. Hatalmas mosoly ült ki mindkettőnk arcára. Életünkben először élveztük ezt a dalt. Hosszú idő óta először Yoongi szívesen zongorázott, én pedig szívesen énekeltem. Boldogan ültünk közelebb egymáshoz, mégjobban kieresztve hangunkat. A dal végén még ráadásként oda raktunk két refrént, csak aztán hagytuk abba. A zongora elhalkult ujjaink alatt, hangszálainak megszűntek rezegni. Mind a ketten zavarban voltunk. Kis szégyenlősen mosolyogtunk egymásra.
- Ez...teszett - vizslatta a billentyűket a fiú.
- Nekem is -  haraptam be a szám. Síri csend állt be közénk, amit aztán egy hangos, közös kacagással törtünk meg.
- Ideje lenne pihenned egy kicsit!- állt fel a zongorától Yoongi.
- Nem vagyok álmos!- ráztam meg a fejem.
- De meg kell gyógyulnod, szóval irány az ágy!- tette csípőre a kezét.
- Nem akarok, oppa!- nyöszörögtem az összes hét évest megszégyenítő módra.
- Yiren!- nézett rám szigorúan.
- Oppa!- görbítettem le a szám. Yoongi nemtetszően nézett farkasszemet velem, míg én ártatlan bociszemekkel vágtam vissza neki.
- Ahh - emelte égnek a tekintetét. - Akkor mit szólsz egy filmezéshez a kanapén?- ötletelt tovább, hogy ágyba tudjon rakni.
- Jó!- kezdtem el tapsolni.
- Na nyomás fel, hozz le pár párnát és pokrócot! - nevetett fel viselkedésemen. Tettem amit kért, s hozzám képes elég gyorsan spuriztam fel az emeletre. A legpuhább párnákat választottam ki, mellé pedig a legmelegebb pokrócokat társítottam. Amikor leértem a kanapé már ki volt húzva,a film pedig már elő volt készítve. Yoongi pedig éppen a konyhából dugta ki a fejét pár tál nasival.
- Remélem nem baj, hogy elvettem ezeket. A kamrában találtam - mutatott a tálakra.
- Rendben van! - nyugtattam meg mosolyogva. Gyorsan neki álltam megvetni a kanapét, míg Yoongi lerakta a nasikat.
- Hé! - kapta ki a kezemből az egyik pokrócot.
- Mi az, oppa?- néztem rá értetlenül.
- Ülj le! Megcsinálom én. Neked pihenned kell!- folytatta ő, amit én elkezdtem.
- Ugyan már! Rendben van!- nyúltam volna felé.
- Ülj le!- nyomott le a fejemnél fogva a kanapé szélére. Meglepődve figyeltem az oppámat, amint nagy odafigyeléssel veti a kanapét. Mindig figyelmes volt, de ritka volt, amikor ennyire kimutatta. Inkább a hátam mögött, titkoban vigyázott rám, mintsem, hogy nyíltan a szemem előtt aggodalmaskodjon. Ezért nagyon jól esett, amikor kicsit ez a rejtett arcát is megmutatta nekem. Teljesen meghatódtam tőle. Hatalmas mosollyal az arcomon figyeltem őt. Imádtam bámulni Yoongit már kiskorunktól fogva. Mindig olyan tökéletesnek, jóképűnek találtam őt, hogy szívesen legeltettem rajta a szemem bármikor. Még olyankor is elbűvölőnek találtam, ha csak szimplán ült és olvasott, vagy ha evett, ha sétált, de a legjobban az bűvölt el, amikor zongorázott vagy éppen kosarazott.  Ezeket a képeket igyekeztem mindig jól megjegyezni, így ha nem is voltam vele, a szemeim előtt mindig láthattam őt.- Kész van! Gyere!- nyújtotta felém a kezét. Hangja vissza rángatott a valóságba, s pár gyors pislogás után megfogtam a kezét, ahogy kérte. Ő felhúzott engem a kanapé szélléről és átülhetett a hatalmas párnák közé, pont középre. Miután velem megvolt, bedobta magát mellém, kezét átvetve a vállaimon, így én rádőltem az övére. Jó közel húzott magához, végül elindította a filmet is. A film is jó volt, de ami engem lekötött az Yoongi bódító illata volt. Konkrétan teljesen befordultam és a fejemet a nyakába fúrtam. Egy idő után hirtelen mozgást érzékeltem. Ijedten kaptam fel a fejem, hogy megnézzem, mi történik. Yoongi elterült a kanapén, engem pedig magára rántott. Kíváncsian támaszkodtam a mellkasán, vártam a magyarázatot, miért tette.
- Így kényelmesebb lesz neked. Feküdj vissza nyugodtan - mosolyodott el.
- Oppa, te rendben vagy így?- dőltem vissza bátortalanul.
-  A legnagyobb rendben - nyomott egy puszit a fejemre. Végül elengedtem magam a karjaiban, fejemet ismét visszafúrtam a nyakába. Édes illatta elöntötte az orromat, amitől azonnal elkábultam. Az oppam hátamra tette mindkét kezét, egyikkel cirógatni kezdte a pólón keresztül a felületet. Jól esően sóhajtottam fel. Egy darabig kényeztethetett ott, én pedig csendben élveztem, mikor aztán megéreztem kezét elindulni lefele. Szemem meglepetten pattant ki, amit ő nem észlelt, hiszen el voltam bújva a nyakába. Hosszú ujjai lassan szántottak végig a fenekem vonalán, aztán vissza, és megint. A feszültség a testemből kiáramlott, mert láttam nem akar többet tenni ennél. Libabőrös testtel csuktam vissza hát a szemem, hogy élvezhessem az új fajta kényeztetést. Nagyon jól esett, amint ujjai felváltva, vagy egyszerre végig csúsztak egészen a combom hátsó részéig, majd vissza a derekamig. Megspékelve ezt Yoongi illatával, és forró leheletével, teljesen elvarázsolt. Boldogan hagytam, hadd kényeztessen, én pedig nyugodtan aludtam bele a dologba.

Sziasztok! Hatalmas bocsánat a nagy kihagyásért, de tudjátok hogy van ez, nyár van, ezért néha közbe jön egy-két dolog. Nagyon sajnálom és igyekszem vissza hozni a rendszeresebb részeket! Emelett szeretném megköszönni a 799 megtekintést!🎉🎊 Hihetetlen számomra milyen gyorsan haladunk, és hogy van érdeklődés a történetem iránt. Ez az első sikeres írásom, úgyhogy hatalmas élmény ez nekem!❤ Köszönöm szépen mégegyszer!🙏🙏❤

💋 Hét csók, ami megöl💋 Where stories live. Discover now