💋 Hét csók, ami megöl💋

67.

Iszogattunk a pultnál. Taehyung már a harmadik kört kérte ki mindenkinek, aki ott volt.
- Van kedved még táncolni? Eltűntél az előbb - suttogta hirtelen a fülembe Taehyung.
- Persze! Induljunk!- húztam fel az italomat és már rángattam is Taehyungot a tömeg felé. Egy jó kis eldugott részre vittem, ahol nyugodtan táncolhattunk, elrejtett a tömeg is, meg a hely sem volt annyira látható, ahol voltunk, így nyugodtan élvezhettük egymás társaságát. Taehyung jó szorosan, háttal magához húzott ismét és egy jó ütemes dallamra elkezdtünk ringatózni. Igyekeztem minél intenzívebben hozzá simulni, ami látszólag sikerült, mert Taehyung egyre erősebben szuszogott a nyakamba. Rá pár pillanatra, hirtelen a nyakamra tapadt és elkezdte erősen szívni a bőrömet, mire én hátra hajtottam a fejem és kezemet a hajába vezettem. Egyik keze a mellemre simult, míg a másikkal a belső combomra markolt rá, vészesen közel a nőiességemhez.
- Tae...- nyögtem a nevét jó hangosan.
- Tudom, bébi, én is kívánlak, de tudom, mi történt Jiminnel és Jungkookkal. Most nem bírnál meg még egy kört - cirógatta meg a combom.
- De, Tae...- erősködtem. Fogalmam sincs mi ütött belém.
- Buli után haza viszlek és egy reggeli menettel pótoljuk. Rendben?- harapta meg a fülem gyengén.
- Jó...- sóhajtottam kábán. A sokadik szám után, már annyira melegem volt és annyira be voltam indulva ismét, hogy alig tudtam lábon állni. Taeval annyira túlhevített táncolást nyomtunk le, hogy a végére remegtek a lábaim és alig kaptam levegőt.
- Kell nekünk egy- egy ital - húzott végül vissza a bárpult felé. Yoongi éppen onnan jött és egyenesen szembe mentünk vele.
- Merre?- fogta meg a szabad karom.

- Inni valamit - válaszolt helyettem Taehyung.
- Itt megvárunk, hozz valamit inni! - vett át tőle Yoongi.
- Jövök vissza - engedte meg a dolgot Taehyung. Yoongi mélyen a szemembe nézett, ivott egy kortyot a söréből, aztán magához rántott és megcsókolt. Meglepődtem, nagyon is. Hatalmas szemekkel meredtem a csukott szemmel engem lesmároló Yoongira. Gondolom, Yoongi érezte meglepettségemet, hiszen nem viszonoztam a csókot, ezért fenekemre szorított, mire észbe kaptam és lassan felvettem vele a tempót. A tömeg közepén a hatalmas buliszámot végigcsókolóztuk, a végén pedig lihegve váltunk el egymástól. Yoongi derekamtól fogva tartott, én pedig mellkasának támaszkodtam kezeimmel. Kacéran elmosolyodott és ismét ivott a söréből pár jó nagy kortyot.
- Itt az italod - jelent meg mellettünk Taehyung.

- Wow, köszi! Kellett már nagyon - vettem el tőle mosolyogva és legalább felét lehúztam.
- Tudsz te inni, kicsi lány- mért végig nevetve Yoongi, ivás közbe.
- Na még mennyire - vigyorogtam rá. A két fiú felnevetett, mire én is. Koccintottunk egyet és folytatunk a bulizást hárman. Igen hárman. Yoongi fordított szembe magával és egyik keze a nyakamra simult, dominánsan ráfogott és magához rántva engem jó pár csókot lopott tőlem, míg Tae a hátamnál maradt és a belső combajimtól fogva az öléhez közel húzott, közben a ruha álltal szabadon hagyott vállaimmal szórakozott. Aztán egy ügyes mozdulattal megpördítettek és mostmár Yoonginak neki dőlve, Taet húztam közel egy csókra. Yoongi közben jobb kezét a hasamra, bal kezét pedig egyenesen a nőiességem fölé helyezte, úgy ringatta a csípőmet az övéjével szinkronban. Fél kezem Tae nyakába, Tae kezei pedig az arcomon és a nyakamon, míg a másik kezem hátra nyúlt és Yoongi fejétt húztam jó közel a fülem alatti részhez. A fiúk igényeik szerint forgattak engem körbe mindenféle pozícióba és értek hozzám mindenféleképpen. Már jól ki voltunk fulladva, mikor végül úgy döntöttünk leülünk még egy italra. Ültem is volna még, ha nem látom még Hoseokot két pohárral a kezében egy asztal tetején.

Amilyen gyorsan csak lehet, felálltam és odasiettem a tömegen át hozzá.
- Hobi!- fogtam meg a lábát.
- Á, Yiren! Gyere csak! Buli van!- kúrjantotta, mire a körülötte bulizók éljeneztek.
- Nem fogod megütni magad, ha leesel, Hobi?- nevettem el magam.
- Nem esek le!- vigyorgott majd legugolt hozzám.
- Biztos?- hajoltam oda hozzá.
- Aham - adta át egyik poharát nekem.
- Oh, köszönöm!- emeltem meg a poharat egy koccintásra.
- Na, gyere! Ide fent van az igazi buli!- rántott fel pár ember segítségével maga mellé az asztalra.
- Ne! Le fogok esni!- visítottam nevetve és erősen hozzá bújtam.
- Foglak szivi!- húzott magához és rám vigyorgott.
- Erősen fogj!- ittam bele a pohárba egy jó nagyot. Életemben nem volt annyi adrenalin bennem, mint akkor, ott, az asztal tetején. A mérhetetlen mennyiségű pia másik világba repített engem. Nem éreztem szégyent, félelmet, aggodalmat, csak a vágy, a boldogság, a vakmerőség tombolt bennem. Mindenre képes voltam. A világ tetején éreztem magam, ahogy a szöveget ordítva ugráltam Hobival és a tömeg alattunk csak nekünk sikított. Éreztem, hogy élek. Már annyira meg voltam ütve, hogy akkora kilengésem volt, mint az asztal kétszer, szóval elég veszélyes mozdulatokat produkáltam közbe.
- Yiren!- hallottam meg a nevem, majd két kéz ragadott meg és lekapott az asztalról.
- Seokjin, oppa!- tártam ki a kezeimet boldogan.
- Gyere! Hatalmas buli van!- mutattam dűlöngélve Hobi felé.
- Elég volt neked a buli odafent, a végén még leesel!- rázta a fejét nevetve.
- Hoseok erősen fogott, nem tudtam volna leesni! - mondtam büszkén.
- Képzelem - bólogatott visszafolytva a nevetését.
- Miért nevetsz? Ez komoly- szomorodtam el.
- Bocsánat! Igazad van - köhintett egyet.
- Huh, de szomjas vagyok, nincs ital nálad?- túrtam a hajamba.
- De van, de kell az még neked?- húzta el a száját.
- Hogyne, halok szomjan- vettem ki a kezéből a poharat.
- Ihatnál vizet is - vonta fel a szemöldökét.
- Vizet? Ki iszik ilyenkor vizet?- tátottam el a szám.
- Te igazán ihatnál - bólogatott.
- Dehogy iszok! Ez nem tudom mi, de sokkal finomabb, mint a víz - mutattam a tőle elvett pohárra.
- Finom, úgyhogy én is kérek belőle - vette vissza tőlem.
- Na de, oppa, még inni akartam - biggyesztettem le a szám.
- Nem akarsz levegőzni vele egyet, Yiren?- húzott magához.
- Most? Mikor tombol a buli?- jajdultam fel.
- Tíz perc múlva is tombolni fog még, ne aggódj! - legyintett egyet és elkezdett kifelé vezetni. Ahogy megcsapott a friss, hideg, éjjeli levegő, azonnal elkezdtem magamhoz térni egy kicsit. Már meg tudtam állni a lábamon, ami nagy haladás volt számomra.
- Lélegezz mélyeket, oké?- simított a hátamra Seokjin.
- Köszi, oppa, jól vagyok, ne aggódj! - mosolyogtam rá.
- Tudom, hogy jól vagy, de nem ártana, ha kicsit józan is lennél - nevetett fel.
- Nem akarok józan lenni - ráztam meg a fejem.
- Miért?- kérdezte velem szembe állva.
- Mert nem akarok ráébredni, mi minden történt ma éjjel. Kész őrület - dörzsöltem meg az orrnyergemet.
- Ne törődj vele! Ami ma éjjel történik, az ma éjjel itt is marad - simított az arcomra. Vészesen közel volt hozzám, lehelete csiklandozta az arcomat. Szemei pislogás nélkül vizslattak engem, ajkai enyhén elnyíltak egymástól.
- Oppa, te most meg akarsz csókolni engem...?- suttogtam lefagyva.
- Olyan nagy baj lenne, ha igen?- mosolyodott el halványan.
- Azt hiszem nem...- feleltem halkan.
- Legalább egy csókot, ha többet nem kaphatok - vont vállat szerényen mosolyogva és lágyan magához húzott.

Annyira élveztem megírni ezeket a részeket, remélem nektek is tetszenek!🤩
Mindenkinek vagány, izgalmas napokat kívánok!❤️