💋 Hét csók, ami megöl💋

12.rész (~18+)

Fejvesztve rohantam vissza a suliba remélve, hogy még ott van, hiszen az óráink csak most végződtek. Könyörögtem az égnek, hogy érjek oda időben és Jimin ne tudja meg, mi is volt köztem és Jungkook között. Annyira siettem, hogy majdnem elütött két kocsi, felborítottam egy vödörnyi virágot és kivertem egy kisgyerek kezéből a fagyiját, de mind ezekkel mit sem törődtem, csak rohantam jóformán az életemért. Mert az, ha ez felszínre kerül, egyenlő az életem végével. A csendes kis életemnek annyi és az egész suli emiatt fog bántani. A lányok féltékenységből, a fiúk meg azért, mert lesz okuk rá és szórakozni mindig kell valakin. Bele se mertem gondolni, mi lesz velem. Jungkooknak mindegy, mert vele nem mernek kikezdeni és lerendezi valami béna kifogással, de nekem az ég se fogja elhinni, hogy tényleg csak belekeveredtem az ágyába és nem szándékos volt. Elérve a kaput megszusszantam és próbáltam szúró oldalam ellenére is levegőt venni nem sok sikerrel. Újabb erőt véve magamon kész voltam nekivágni a sulinak, hogy átfésüljem minden szegletét, de nem kellett sokat mennem, már a parkolóban megtaláltam. Éppen az autója felé sétált Jimin és Hoseok társaságában. Csendben sejtelmesen sutyorogtak, én meg csak imádkozni tudtam, hogy még ne legyen késő.
- Jungkook!- kiáltottam el magam, teljesen figylemen kívül hagyva azt, hogy mások előtt rá se kéne néznem. Két társa meglepetten fordult hátra végigmérve kifulladt alakomat, ő azonban egy gúnyos, elégedett mosoly kíséretében ráérősen került szembe velem. Tudta, hogy el fogok jönni. Szemét.
- Yiren?- szólított meg csodálkozva Hobi, amikor közelebb értem.
- Engem keresel?- vonta fel a szemöldökét még mindig mosolyogva.
- Beszélnünk kell - sziszegtem neki.
- Azt mondot? Na és mégis miről? Szerintem nem kell - játszotta meg a meglepettet.
- Menjünk egy csendesebb helyre , jó?- hunytam le a szemem, mert nem akartam látni a mellette álló két fiú reakcióját.
- Mi? Én kényeztetlek, mégis az ő karjaiba ugrasz? Mi ez?- nevetett fel Jimin.
- Menjünk egy csendesebb helyre? Ugyan minek mennék el bárhova is egy ilyennel, mint te?- mondta szemrehányóan.
- Jungkook!- szólt rá Hobi azonnal.
- Kérlek, Jungkook!- mondtam alig hallhatóan. Sértettek a szavai, de próbáltam nem törődni velük , mert tuti lekevertem volna neki egyet.
- Hogy mondod?- tette a kezét a füléhez.
- Kérlek, Jungkook, csak menjünk el innen!- feleltem teljesen megszégyenülve. Úgy nézhettem ki, mint egy rossz utcalány, aki valami pénzeszsáknak könyörög, hogy vigye el egy körre.
- Yiren, minden rendben?- szólt közbe Hobi.
- Jól vagyok. Menjünk, Jungkook!- ragadtam meg a felsője ujját lehajtott fejjel.
- Hát, úszott a fiús program srácok. Úgy tűnik van egy kis elintézni valóm - vont vállat nevetve.
- Rosszat választottál, Yiren! Legközelebb hozzám gyere!- röhögött fel Jimin, aztán Hoseokot magával rántva otthagytak minket.
- Mire vársz? Szállj be!- indult a kocsi felé a fiú, visszanyerve mogorva önmagát. Fájdalmas arckifejezéssel ültem be az anyós ülésre, tudva, semmi jó nem vár rám. Mégis mentem. Tehettem mást? Nem. Most bezzeg csak úgy elrepült a kocsiút és már bent is találtam magam a nappaliban. Jungkook ráérősen levetkőzött, csak utána követett engem.
- Hogy is volt az, hogy nagy barom vagyok, hmm?- ragadta meg a csípőmet és a falnak lökött másodpercek töredéke alatt. Nem akartam behódolni neki és úgy voltam vele, bármi is jön ki fogom bírni. Látva a makacsságomat erősen belemarkolt a fenekembe, és teljesen ráhajolt a fülemre.
- Tényleg meg kell mutatnom, mire vagyok képes, ahhoz hogy végre betörjelek, mi? - suttogta be a szavakat egyenesen az agyamba. Teljesen elhagyott az összes erőm, még azért nem zuhantam a földre, mert hatalmas tenyerei a fenekemtől tartottak. - Semmi mondanivalód nincs? - vonta fel a szemöldökét kíváncsian. Hiába borultam volna legszívesebben a lába elé és könyörögtem volna, hogy fejezze be, összeszorítottam a szám, s amennyire lehet, próbáltam egyben tartani magam. - Te kérted ki - sóhajtott fel fáradtan. A következő pillanatban, felkapott az ölébe, azzal a szándékkal, hogy elinduljunk valamerre.
- Hova viszel? Tegyél le azonnal!- kezdtem el rúgni és kapálózni a karjai között. Mit sem törődve béna akcióimmal beléptünk a hatalmas fürdőszobába, azon belül pedig a zuhanykabint célozta meg.- Ne, Jungkook, ne csináld! Hagyd abba!- pánikoltam be, mikor belépett velem. Lazán ledobott maga elé és szorosan a rózsa alá állított. - Jungkook!- visítottam fel, amikor rám zúdította a jéghideg vizet. - Zárd el! Zárd el a vizet, Jungkook!- ütöttem a mellkasát. Ruháimat percek alatt átáztatta a víz, fehér ingem áttetszővé vált, így kirajzolódott melltartóm körvonala, szoknyám rám tapadt, kiemelve testem tökéletlen vonalát. A fiú lassan hordozta végig a tekintetét rajtam, minden egyes részletet jól átelemezve, amitől teljesen kikészültem. A jéghideg víztől egész testemben reszkettem, röpke percek alatt teljesen kihűltem.
- Ugyan már, még el se kezdtük - tárta szét a karját nevetve.
- Zárd el a vizet, Jungkook!- kiabáltam tovább, mert a jéghideg víz még mindig ostromolta reszkető testem.
- Parancsolsz? Nem inkább könyörögnöd kéne?- nyomott neki a hideg csempének.
- Jungkook!- nyögtem fel. Utoljára rám nézett sötét szemeivel, majd elkezdte kigombolni az ingemet.- Mit csinálsz? Hagyd abba!- próbáltam megállítani, amivel csak annyit értem el, hogy kihúzta az övét nadrágjából és összekötötte a kezem a hátam mögé. - Jungkook!- pánikoltam be teljesen. Ajkait erőszakosan az enyémre tapasztotta, ezzel meggátolva, hogy tovább kiabáljak. Forró, puha ajkai felizzították az én átfagyott párnáimat. A jóleső meleg hatására elnyiottam a szám, s forró nyelve azonnal körbefonta az enyémet. Egy jó hosszú csókcsata vette kezdetét, ami nem igazán volt annak nevezhető, mert csak Jungkook ostromolt egyfolytában, épp annyi időre elválva közben, hogy levegőhöz jussak. Teljesen megremegtem alatta, de ő ezt épp időben megérezte, hogy combom alá markolva meggátoljon az eleséstől. Mikor sikerült eléggé lezsibbasztania, újra elkezdett szórakozni az ingem apró gombjaival. Mindegyiket gondosan pattintotta ki, aztán ujjaival szántott egyet az újonnan feltárt területre. Ajkai varázsa alatt álva képtelen voltam bármilyen ellenkezést felmutatni, így csak egyre jobban belevörösödtem az egészbe. A jéghideg víz ellenére testem kezdett felforrósodni, ajkaim már fájdalmasan bizseregtek a hosszú csók szesszió miatt, s mikor keze hozzáért testemhez, mintha áram rázott volna meg, úgy mozdultam minden apróságra. Mikor az alhasamnál elhelyezkedő utolsó gombot is kioldotta, keze hirtelen benyúlt a szoknyám alá. Ijedtségemnek egy furcsa nyögés formájában adtam hangot, amit megmosolygott. Hiába hogy nem voltam szűz, az elsőmből semmire nem emlékeztem, így ugyanúgy izgultam, féltem, mintha ez lenne az első.

Húha! Időközben átléptük a 100 megtekintést!🎊🎉 Nagyon, nagyon szépen köszönöm nektek, bár tudom nem nagy szám, nekem iszonyatosan jól esik és hatalmas dolog! Köszönöm szépen , hogy itt vagytok nekem és követitek a kis történetem! Igyekszem mindent bele adni és izgalmas részeket írni! Köszönöm szépen mégegyszer puszi nektek! ❤❤