Minden érintés

Szükség szobája

Minden érintés

35.rész

Egy hét eltelt, mióta együtt vagyunk Dracoval. Azóta nem sok érdekes dolog történt.

Egy csomó házit kaptunk minden egyes tantárgyból, és alig bírtam megcsinálni őket mert a nap végére mikor lehetőségem lett volna házit írni, elfáradtam. Piton professzortól három oldalnyi tanulandót kaptunk, mert dolgozatot írunk az eddig tanult bájitalok veszélyeiről... összesen ötven bájitalt tanultunk már ebben az évben. Ha sikerül megtanulnom mind az ötvennek a veszélyeit, azt hiszem körbefutom az egész iskolát örömömben. Átváltozástanon történt egy kis baleset, mert Seamus felrobbantotta a haját, így be kellett fejeznünk az órát, és el kellett vinnünk a gyengélkedőre. Másodfokú égési sérülés lett a homlokán, a fejbőrét pedig a haja megóvta, így nem lett nagyobb baja. Hát, csak a szokásos. Igazából már mindenki megszokta, hogy minden létező dolgot felrobbant. Azt hiszem ha felnő, bombákat fog készíteni.

Umbridge konkrétan nyírja a gyerekeket. Egyre jobban közeledik az RBF vizsga, és minden egyes alkalmat kihasznál arra, hogy bevágja a rossz jegyet, vagy egyszerűen csak levonja tőlünk a pontokat, amivel nagyon megnehezíti a dolgunkat. Nem elég, hogy ennyi mindent kell tanulni, de még az RBF is a nyakunkon van. Nagyon nem kéne megbukni rajta, mert ezzel dől el, hogy milyen szakmát választhatok jövőre, én meg nem szeretnék a híd alatt lakni, ezért nagyon jól kéne megírnom, de egyszerűen nem marad meg semmi sem a fejemben, így egy kissé ideges is vagyok.

Próbálok mindenre koncentrálni, de már az is elvonja a figyelmem, ha meglátok egy legyet. Mágiatörténelmen egész végig a legyet szuggeráltam, és csodálkozok, hogy semmi nem maradt meg a fejemben. A könyvtárban szoktam általában tanulni, mert a Klubhelyiségben nem lehet. Akkora ott a hangzavar, hogy ha három füldugót raknék a fülembe, akkor is hallanám az ordibálást. A szobában meg kevés időt töltök, hárman vagyunk, és nem egy időben tanulunk. Pansy a haját szárítja, Natasa ordibál amiért rendetlenség van... Szóval nehéz.

A karácsony közeledtével mindenki be van zsongva. Két hét múlva téli szünet van, és mindenki arról beszél, hogy mennyire várják már. Nos, én nem várom. Egyrészt azért, mert tudom milyen a nevelő szüleim barátaival a karácsony, másrészt nem látom Dracot meg a többieket, harmadrészt pedig mennem kell a Weasley családhoz, ugyanis a téli szünetre beszéltük meg a találkozást Siriussal. Nem tudom mire számítsak, nem tudom mit fog mondani, ezért egy kicsit izgatott is vagyok. De persze elmegyek mert kíváncsi vagyok, csak félek, hogy olyanokat fog mondani amire még nem vagyok felkészülve.

Dracoval minden rendben van, és nem hittem volna, hogy ilyen lesz vele. Tiszteletben tartja, hogy számomra fontos a tanulás, ezért általában csak akkor találkozunk ha már mindent befejeztem. Ő nem tanul mert nem érdekli, számára fölösleges, és azt állítja, hogy nem ettől fog függeni a jövője. Így hát amíg én tanulok, ő a többiekkel van. A többi lustával, akik szintén nem tanulnak. Próbáltam őket rávenni, de megdobáltak párnával, így feladtam. Nem tudom mi lesz velük, de mindegy. Valahogy majd átmennek a vizsgán... remélem.

Ma pedig este megyünk a szükség szobájába, ugyanis ma kezdődik el a gyakorlás, amit már várok. Nem tudom, hogy fogunk tudni elmenni úgy, hogy a fiúknak ne essen le, hogy elmentünk. Az a szerencse, hogy takarodó után kell menni, így a fiúk már a szobájukban lesznek, mi pedig síri csöndben kimegyünk. Majd csak összejön. Natasa is velünk lesz, mi baj lehetne?

- Hol van Theo?- kérdeztem mikor leértünk a lépcsőről. Draco mosolyogva a kezembe nyomta a jegyzetfüzetet kinyitva, mi meg belenéztünk. Tegnap megint bepróbálkozott... Jean ismét kiakadt. Kigyűlt a négy vonal.