Minden érintés

Válogató

Minden érintés

60. rész

Reggel iszonyatos fejfájásra ébredtem a szobámban. Tegnap miután visszamentünk Dracoval, kicsit túlságba vittük az ivászatot, és a kelleténél is jobban berúgtunk. Az estéből nem sok minden maradt meg. Leginkább semmi. Arról még rémlik valami, hogy Theo és Zabini meztelenül szaladgáltak körülöttünk, de az utána történtek már teljesen kiestek. Nem tudom, hogy mikor jöttünk fel a szobába, arról meg még csak fogalmam sincs, hogy hogyan jöttünk fel. Natasán kívül mindenki részeg volt, és sajnos én is. De soha többet nem iszok!

Én hason fekszek az ágyon, Draco pedig a hátamon. Legurítottam magamról, és nagy nehezen felálltam. Átléptem Zabinin meg Theon, és kinyitottam az ablakot, mert olyan tömény alkohol, és hányás szag van, hogy felfordult a gyomrom. Pansy fejét arrébb tettem, hogy az ajtóval ne üssem fejbe, Adrian lábujjára pedig véletlen ráhúztam. Nem vettem észre. Hupsz. Lebotorkáltam a lépcsőn, és ami odalent fogadt, az valami megdöbbentő volt.

Vagy húsz diák feküdt a kanapékon, a földön, vagy éppen a pulton. A kaja szétdobálva, ragad minden a cukros üdítőtől és az alkoholtól. Az üres alkoholos üvegek egyben, és szilánkokban vannak eldobálva mindenfelé. A falon van egy hatalmas folt, gondolom valaki lehányta, és van ott egy gofri is, amit nem egészen értek. Oldalra fordítottam a fejemet, és akkor láttam meg Natasát, kezében egy fekete hatalmas kukás zacskó, amibe dobálja bele a tegnap estéről megmaradt undorító dolgokat.

Kicsit szédültem, szóval kerestem egy viszonylag tiszta kanapét, és leültem oda. Natasa akkor vett észre, de nem szólt semmit. Szerintem épp azon gondolkozik, hogy mit mondjon amivel annyira le tud szidni, mint senki más. Utálok másnapos lenni, és többet nem is leszek. Ez nem én vagyok.

- Ne tartsd magadba.- mondtam Natasának, aki rám nézett.

- Undorító, ami itt van. Ezek olyanok mint az állatok, egyszerűen nem tudnak odafigyelni magukra. Csöpög belőlük az alkohol, a saját hányásukban feküdnek, de nekik nem számít. Vígan alszanak, mintha minden rendben lenne.- idegeskedett, és közben belerúgott az egyik fiúba aki a földön feküdt.

- Tényleg undorító.- bólintottam, és elfordítottam a fejemet, hogy ne lássam a hányást, mert úgy éreztem, hogy rögtön behányok én is. Nem csak a fejem kába, de még a gyomrom is fáj. Merlin.

- És te!- mutatott rám. - Te mit képzelsz?- kiáltotta, én meg összehúztam magam. - Hogy lehetsz ilyen felelőtlen? Megittál egy üveg vodkát! Azt hittem, hogy te legalább vagy olyan szinten mint én, de úgy látszik tévedtem. Jobb lesz, ha nagyon gyorsan összeszeded magad, mert ennek nem lesz jó vége. A barátodra kellene figyelned, mert amit tegnap este leművelt, az valami elképesztő volt! Hagyod, hogy a köldöködből igya az alkoholt? Elment az a maradék eszed is? Nem így ismertelek meg, ez nem rád vall. Kapd össze magad!- szidott le, én meg majdnem elsírtam magam. Igaza van. Minden egyes szava igaz.

- Jó, bocsánat.- dörzsöltem meg az arcomat. Erősen gondolkozok, hogy elmegyek Dracoval abba a házba amit mondott még mielőtt berúgtunk volna. Nem vagyok toppon, szétszórt vagyok és félek is. Nem tudom mit csináljak.

- Tessék.- nyomott a kezembe egy hasonló zacskót ami az ő kezébe van. - Segíthetsz.- mondta, majd elment.

Miután összepakoltunk, és viszonylag rendet tettünk, visszamentünk a szobába. Pansy már fent volt, épp a szőnyeget súrolta mikor beléptünk az ajtón. Mikor kijöttem az még nem volt ott, szóval az most kerülhetett oda. A többiek még aludtak. Leültem az ágyra Draco felé fordulva. Olyan aranyosan szuszogott, hogy nem volt szívem felkelteni, pedig most már itt lenne az ideje, mert nemsokára kezdődik az óra.