Minden érintés

Parents à l'école

Minden érintés

14. rész

- Nagyon szeretlek, de ha nem hallgattatod el a baglyodat, esküszöm kidoblak innen.- szólalt meg Pansy hirtelen, mire egyből odamentem a baglyomhoz.

- Mit hoztál nekem?- simogattam meg a fejét.

Kora reggel van, szegény bagoly meg már úton van. Ki az aki ennyire nem bír magával és hajnalok hajnalán ír meg egy levelet? Ásítás közben elvettem a levelet, majd adtam a baglyomnak inni is, hogy örüljön. Miután elrepült, becsuktam az ablakot és csöndben leültem az ágyamra. Nagyon álmos vagyok ezért összemosódnak a betűk, azonban ezt a pecsétet bárhol és bármikor felismerem. Kicsit beleremegett a gyomrom mikor nyitottam ki a levelet.

Az a híres pecsét... Rózsa illatú és piros színű. Rajta van a családom vezetékneve és a lakcímünk is. Persze a lakcímet csak akkor teszik rá ha valaki olyannak küldik a levelet akit jól ismernek. Megrémiszt, hogy még nekem is így küldték...

,,Kedves Daniéla.

Gondoltunk előre szólunk, hogy ne érjen meglepetés mikor meglátsz minket az iskolában. Az igazgató egy nagyon kedves férfi, aki megengedte, hogy megnézzük hol tanul a lányunk. Így hát a mai nap folyamán elmegyünk és egy kicsit szét nézünk.

Már nagyon várjuk, hogy ennyi idő után újra láthassunk téged.

Üdvözlettel,
A szüleid."

Mikor elolvastam, konkrétan kiguvadtak a szemeim. A nevelő szüleim itt a Roxfortban? Pont ma, amikor minden létező barátom másnapos, vagy éppen még mindig be vannak állva? Cedric haragszik rám szóval remélem, hogy nem szólja el magát ha véletlen összefutunk... Ami pedig Malfoyt illeti, olyannyira elkerülöm, hogy a nevelő szüleim azt fogják hinni, hogy még csak létezni sem létezik olyan diák, hogy Draco Malfoy. Igen, ez a terv.

A kinézetemmel is kezdenem kell valamit, mert ha meglátják, hogy így nézek ki a mindennapokban, akkor vagy hazáig futnak zokogva, vagy egyszerűen csak leégetnek mindenki előtt. Azt hiszem az első lenne a jobb, de az sem történhet meg. Elővettem egy térd alatti szoknyát, vettem fel egy inget amit betűrtem, pluszban az ingre felvettem egy kötött mellényt. A hajamat copfba kötöttem, sminket pedig egyáltalán nem tettem fel. Merlin...

- Miért olyan nagy baj, hogy jönnek a szüleid, törpe lány?- kérdezte tőlem Zabini.

- Nem mondod komolyan, hogy te még mindig be vagy állva?!- mentem hozzá közelebb, hogy megnézhessem a szemét. - Ne menj anyámék közelébe.- húztam el a számat.

- Miért, zsaruk?- kérdezte Theo.

- Nem, nem zsaruk.- ráztam a fejem.

- Te, hogy nézel ki?- nevetett ki Malfoy. Igazán örülök, hogy ilyen nevetséges vagyok. Kár, hogy ezzel most pont nem tudok foglalkozni. Ki tudja mikor érkeznek, és olyanok a barátaim mintha zombik lennének. Lehet azt fogják hinni, hogy tegnap este egy zombiapokalipszis volt...

- Tehenész lány.- nevetett Zabini.

- Kicsoda?- kérdezte Pansy.

- Tudod, az a csaj aki feji a teheneket. Valami mugli szokás. Vágod, feji.- mondta Zabini, majd, hogy jobban érthessük őt, a kezeivel illusztrálta is a dolgot. O betűt formált a kezéből, és oda tette, majd mozdulatokat végzett.

- Rendben van, értem.- mondta Pansy, majd megrázta a fejét. - Nem értem.- bámult maga elé.

- Megtennéd, hogy nem mondasz semmit miközben a nevelő szüleim felmérik a terepet?- mentem oda Malfoyhoz aki éppen akkor harapott bele egy zöld almába.