Minden érintés

Gyűrű

Sziasztok! Ezen a héten nem lesz rész, mivel elutazom. Ahogy haza érek írom tovább. Megértéseteket köszönöm!🥰
- - -

Minden érintés

23. rész

Reggel a szokásosabbnál is nyűgösebben keltem fel, mert fájt a kézfejem. A kezem csúnyább volt mint este és nem tudom, hogy ez ellen mit tehetnék. Miközben a taláromat szerettem volna felvenni, kiesett a zsebemből egy levél amit még tegnap adott nekem oda Pansy. A levél egy számomra ismeretlen pecséttel volt lezárva, így kíváncsian nyitottam ki a levelet.

,,Kedves Daniéla!

Nem is tudom, hogy mivel kezdjem. Mikor először megláttalak, ledöbbentem, hogy te élsz. Azt hittem, hogy miután anyukád belehalt a szülésbe, te vele együtt haltál meg.

Tudom, hogy még soha nem hallottál rólam, ha hallottál is akkor csak rosszakat. Harry keresztapja vagyok, mivel a Potter család egyik legjobb barátja voltam. Ahogyan anyukádnak is. Tudom, hogy most nem érted ezt az egészet és nem is hibáztatlak. De szeretném, hogy tisztában legyél mindennel.

Anastaciával Lilyn és Karenen keresztül találkoztam a Roxfortban. Anastacia a Mardekárba járt, mi pedig a Griffendélbe. Természetesen nagyon jól kijöttünk egymással már az első nap után.

Ha szeretnél többet megtudni a családodról akkor jelentkezz és elmesélek mindent, mert jogod van tudni.

Örülök, hogy láttalak és, hogy jól vagy.

Üdvözlettel, Sirius Black."

- Jössz már?- fordult vissza az ajtóból Pansy.

- Persze.- mondtam, majd leraktam a levelet az asztalomra, és együtt lementünk a lépcsőn.

Miután Pansy szóvá tette, hogy nem vártak meg minket tegnap reggel a fiúk, így értelemszerűen most ott álltak és mosolyogva néztek ránk. Malfoy is ott volt és ő is mosolygott. Hogy min azt pontosan nem tudom, de biztos nem azon, hogy lementünk a lépcsőn.

Egyébként biztos, hogy hülyének fognak nézni engem az emberek mivel még egy kicsit meleg van, de rajtam hosszú ujjú felső van, pluszban még magamra vettem a taláromat is, hogy biztosra menjek. Nem láthatja senki sem a bal kézfejemet amíg be nem gyógyul. Nagyon csúnya, és mindenki kérdezné, hogy mi történt.

- Nem akarok beleszólni, de mikor kinéztél az ablakon akkor telet láttál?- kérdezte röhögve Theo, mire unott arccal néztem rá.

- Nem.- ráztam a fejem. - Ez csak... Áh, mindegy. Fázok.- legyintettem, mert nem tudtam mit mondani.

- Milyen volt tegnap Umbridge?- nézett rám Zabini, mire megvontam a vállam.

- Nem volt nagyszám, de azért ne kerüljetek nála bajba... Kérlek.- mondtam, mire kérdően néztek rám.

- Mit kellett csinálni?- kérdezte Theo, Malfoy pedig egyfolytában engem nézett. Figyelte a testbeszédemet, a reakciómat, az arcomat. Gondolom észrevette rajtam a hatalmas fájdalmat.

- Írni.- legyintettem. - Megyünk?- kérdeztem, majd előre mentem.

Ma Suette tanárnő fogja helyettesíteni Hagridot, aki fogalmam sincs hol van. Várom már az órát, mert egyrészt kiváncsi vagyok, hogy milyen lesz az új tanár, másrészt pedig mindig érdekes állatokat mutatnak be ezen az órán. Szeretem az állatokat.

Az udvarra kiérve a többiek megelőztek, mert egy harmadikos és egy negyedikes összebalhézott. Aztán persze kik azok akik nem maradhatnak le semmiről? Hát persze, hogy a barátaim. Csendben kullogtam lefelé a lépcsőn, aztán Malfoy megállt és bevárt.