Minden érintés

Folie

Minden érintés

26. rész

A tegnapi buli iszonyatosan jól sikerült mindenkinek, nekem meg főleg. Zabini és Theo kissé leitták magukat, és mikor vége lett a bulinak akkor ők úgy gondolták, hogy szeretnének a mosdóban aludni, de természetesen nem engedte nekik Pansy. Ez még az előtt volt, hogy Natasa belerondított volna az estémbe.

Este alig bírtam aludni, mert egyfolytában éreztem az ajkaimon, hogy bizseregnek. Oké, ez nagyon nyálas volt és erősen felnőtt tartalmasnak hangzott, de mindegy. A lényeg, hogy nehezen tudtam elaludni. Utána az zavart, hogy a Hold fénye be világított az ablakon, így túl világos volt és zavart. Aztán persze eszembe jutott, hogy van sötétítő amit elkellene húzni, így el tudtam aludni.

Reggel a tükörbe nézve nem csodálkoztam a kinézetemen. A hajam szanaszét állt, és a szemem alatt olyan táskák voltak, hogy a könyveimet bele tudtam volna tenni. De nem panaszkodok. Nincs miért. Pansy hasonlóképpen nézett ki mint én, Natasa meg mint mindig, ébredés után is jól nézett ki. Ilyenkor érzem, hogy az élet nem fair.

A lépcsőn leérve észrevettük a fiúkat, akik nem olyan kipihenten és boldogan néztek vissza ránk. Talán a tegnap esti állapotuktól készültek ki, vagy lehet a későbbiekben átmentek a mosdóba, és ott aludtak. Draco természetesen most is olyan volt, mintha most lépett volna ki A Reggeli Próféta címlapjából. Ő mindig jól néz ki, ez nem kétség. Szőke haja nincs beállítva, csak hagyta, hogy a homlokába lógjon az egész. És jól áll neki. Nagyon jól.

- Látom nem vagytok álmosak.- mondtam, mire rám néztek. Gúnyos mosolyra húzta a száját Theo, majd megdörzsölte az orrnyergét.

- Kezdem azt hinni, hogy a tegnapi este folyamán én valakivel összeverekedtem, mert mindenem fáj.- nyöszörgött.

- Lehet adtam egy jobbost.- vonta meg a vállát Zabini, majd ördögien felnevetett, amitől először megdöbbentünk, utána meg elnevettük magunkat. Kivéve Natasa.

- Megnézném azt a jobbost.- mondta, és lehetett hallani a szavából, hogy viccesnek tartja a ,,jobbos" témát.

- Én azon gondolkoztam, hogy te egyébként mit keresel itt?- kérdezte tőle Zabini, mire mindenki csöndbe maradt. - Osztod az észt mindenkinek, de hé, senki sem hívott ide.- nevetett fel, mire Natasa bólintott.

- Azért, kedves Blaise, mert való igaz, hogy gyökerek vagytok és szörnyen gyerekesek, de az egész Roxfortban ti öten vagytok a legnépszerűbb diákok, én pedig nem leszek pancserekkel, akik csupán az önsajnáltatás miatt élnek, és úgy tekintenek rátok, mint a világ megváltóira.- mondta. - Úgyhogy ha tetszik ha nem, veletek leszek.- húzta ki magát, mire elismerően bólintottam.

- Hű.- mondtam ki az első gondolatomat, mire Natasa rám nézett.

- Legalább jól látja a dolgokat.- vonta meg a vállát Draco, majd mellém állt, és lazán átkarolta a vállam, amitől az eddig pihenő lepkék a gyomromban úgy döntöttek, hogy elkezdenek repkedni. Halványan rá mosolyogtam, és igyekeztem eltakarni az arcom, mert szerintem olyan szinten elvörösödtem, hogy a Griffendéleseket megalázó színben pompáztam. Mivel, hogy az ő színűk nagy részben a vörös.

- Kettőt látok mindenkiből.- mondta csak úgy a semmiből Theo.

- Hunyd le a szemed.- adta a csodálatos ötletet Pansy. - Úgy majd egyet se látsz.- tette hozzá, mire Theo elismerően biccentett egyet.

- Hogy erre még nem gondoltam.- csapott a homlokára Theo.

A folyosón egész végig úgy mentünk, hogy Draco keze a vállamon volt, és elég közel voltunk egymáshoz. Egyáltalán nem panaszkodom, nekem tetszett és imádtam, viszont a Roxfort lány diákjai már kevésbé. Szinte éreztem a tekinteteket amik végig kísértek engem, és lyukat is égettek a hátamba, amitől egy kicsit kellemetlenül éreztem magam. Néha Dracora néztem, aki ebből az egészből semmit sem vett észre. Felemelt fejjel ment végig, pont úgy, ahogyan szokott közlekedni. Egy kicsit sem értettem, hogy most mi ez a hirtelen közeledés felém. Tegnap este csókolózunk, ma ölelkezve megyünk... De egyébként meg semmit nem beszéltünk meg.