Minden érintés

Lebuktunk

Minden érintés

44. rész

A könyvtárban ültem és tanultam. Az, hogy elkezdődött a Roxfort az azt jelenti, hogy a tanulás is elkezdődik. Bár semmi kedvem oldalakat tanulni és a könyvtárban ülni órákat, mégis itt vagyok, mert pár nap és írjuk az RBF vizsgát amin nem bukhatok meg. Natasa mellettem ülve magolja a tanulnivalót, közben pedig néha rám néz, hogy lássa én is tanulok-e.

A sok betűtől már lassan agykárosodott leszek, mert már néha homályosan látok ha több ideig nézek egy szót. Abban a tévhitben élek, hogy ha túl sokáig szuggerálok egy szót, akkor az magától a fejembe kerül és nem is kell magamat nagyon megerőltetem. Természetesen ez nem így van, és a bambulással csak a időmet vesztegetem, pluszban még álmos is leszek.

Amikor már végleg feladtam és csak szenvedtem a könyvem felett, mintha Merlin megérezte volna a kínlódásomat, hirtelen kinyitódott a könyvtár ajtaja és Pansy futott be rajta. A kezét a magasba emelte és ész nélkül lóbált valamit, miközben felénk jött.

- Nem hiszitek el!- ült le az asztalhoz a harmadik székre. - Nagy unalmamban gondoltam egyet, hogy mivel úgyis rég olvastam már A Reggeli Prófétát, mi lenne ha most elolvasnám.- mondta izgatottan.

- Mi a lényeg?- kérdezte Natasa, és ahol tartott a könyvben odatette az egyik kezét, a másik kezével pedig behajtotta a könyvet.

- Az, hogy egy hatalmas hír van benne!- mondta, majd elénk rakta az újságot.

A szemem kiguvadt mikor elolvastam. Megszökött tíz Azkabani fogoly az Azkabanból, és köztük van Bellatrix Lestrange is. A kép alapján nem igen tudtam ki ő, de mikor elolvastam a nevét, kirázott a hideg.

- A nyakamat teszem rá, hogy az összes Halálfaló!- mondta Natasa.

Halálfaló. Egy csomó Halálfaló lófrál most odakint, és ki tudja kire vadásznak. Félek, hogy esetleg én is a keresett emberek lista élén állok, mivel Voldemort számára igencsak érdekes személy vagyok. Kicsit nyugtalanító, hogy fél éve volt a születésnapom amikor megkaptam valahogy azt a gyűrűt, és azóta nem jelentkezett. Nem jött el értem, és nem is kaptam semmilyen jelet arra, hogy érdeklődne irántam.

- Bellatrix Lestrange anyáék szerint az egyik legkegyetlenebb Halálfaló...- húzta el a száját Pansy. - Ráadásul Draco rokona.- nézett rám, mire kiakadtam.

- Mi?- kérdeztem döbbenten. Ezt nem tudtam. A rokona Halálfaló? Jó, nyilván tudom, hogy az apja az volt évekkel ezelőtt és gyanítom, hogy mióta Voldemort újra képben van azóta ismét Halálfalóvá vállt, csak nem tudtam, hogy szinte az összes rokonának köze van Voldemorthoz.

- Bellatrix Draco anyjának a testvére.- magyarázta Pansy.

- Tehát a nagynénje.- egyszerűsítette le Natasa. Ez egy kicsit olyan volt mintha azt hinné, hogy nem tudtam követni...

- Ezek után nem szívesen megyek a Malfoy kúriába.- húztam be a nyakamat.

- Ma este lesz az első gyakorlás.- kezdett pakolni Natasa.  - Ne késsetek.- nézett ránk szigorúan.

- Nem együtt megyünk?- kérdezte Pansy. Nekem is ez lett volna kérdésem.

- Nem. Zabinivel leszek.- vonta meg a vállát, mire elfojtottam egy mosolyt.

- Rendben.- bólintottam, majd elfordultam.

- Nézzél rám!- szólt rám Natasa, mire egyből ránéztem. A mosolyomat nem volt nehéz elrejteni, ugyanis mikor rám szólt szívinfarktust kaptam. Fapofával néztem rá, ő meg hunyorogni kezdett.