ℍ𝕒𝕟𝕘 𝕟𝕖́𝕝𝕜𝕦̄𝕝 |𝐉𝐢𝐊𝐨𝐨𝐤 𝐟𝐟| [B̶e̶f̶e̶j̶e̶z̶e̶t̶t̶]

25.🔇

Jungkook szemszögéből:

Egymás után mérem az ütéseket a boxzsákra. Valahogyan le kell adnom a bennem lévő dühöt.
Amit Jimin írt, rohadtul felhergelt. Nem tudom mi van vele és mintha csak az agyamat akarná húzni, elkezdi elmondani a dolgot, de be nem fejezné! Mint egy figyelemhiányos aki csak azt akarja hogy övé legyen a figyelem!

Aggódtam érte, de rohadtul. Írtam neki mint egy idióta, erre mit válaszol? "Nem tudsz semmit Jeon JungKook". Azért írtam rá, hogy elmondja! Segíteni akartam neki, és mit kapok érte? Azzal vádol, hogy csak azért figyeltem rá, mert " Öngyilkossági kísérlete" volt. Mintha ezzel nagy híresség lenne. Egyszerűen csak felnéztem rá és meg akartam ismerni! Igen, nem tagadom, meg akartam, sőt, most is meg akarom tudni miért tette amit tett és ez is vezérelt, de nem ez volt a fő okom.

Azt hittem örülni fog nekem. Próbáltam kedves lenni vele, de mintha ki akarná hozni a legrosszabb oldalam. Vagy nem szól hozzám, vagy elsírja magát egy pillanat alatt, vagy úgy tesz mintha mi sem történt volna és egész órán engem bámul! Komolyan olyan mint egy tini lány, és épp ezen okokból nem a lányok felé vonzódom. Jó énekes, tetszik amit csinál, jól néz ki, de valójában egy elkényeztetett picsa, aki azt hiszi, hogy körülötte forog a világ.

Tudod ki fog ezután a kedvére tenni! Én fix hogy nem! Leszarom mi lesz, nem leszek a kis talpnyalója, hogy aztán mégjobban elhiggye magáról! Az első nap mikor jött azt mondták róla, hogy flegma és bunkó. Azt gondoltam ez hülyeség, és nem tévedtem sokat. Inkább dráma KIRÁLYNŐ mint bunkó. Agyára mehetett a hírnév. Nem énekesnek kéne lennie, inkább szinésznek, olyan jól elő tudja adni magát!

Nem érdekel mi lesz, mi van, mi volt, megkapja a jövőbeli kis meséjét! Nem fogok hozzászólni! Nem beszélek vele többet. Cseszheti velem a kapcsolatát. Nem izgat a helyes pofija vagy az ártatlan tekintete.

-----------

Tervem beteljesítve mentem másnap iskolába, és nem volt olyan nehéz dolgom mint gondoltam. Nem keresett és én se őt. Tae megfázott az esős incidens miatt, tehát az ő helyére ülök közös óráinkon, így nem kell eredeti padtársam közelét elviselnem.

Napokig kerülöm, míg gyorsan eltelik egy hét, haja pedig aprót tényleg kezdett lenőni, így egyre jobban érdekelt egy dolog vele kapcsolatban. Ki a kiszemeltje akinek elmondja azt a "nagy titkot". Bár hülyeség ezen agyalnom, hisz szerintem engem már nem fog befolyásolni, ráadásul lehet azt is, hogy kitalálta az egészet. Felesleges ezen agyalnom.

Az idő gyorsan telik, mire pedig feleszmélek elérkezik a péntek, és nem történik semmi. Ezek szerint tényleg csak kitalálta az egészet. A hét alatt Jimin a szünetekben több időt töltött a mosdóban mint az osztályteremben, nagy eséllyel arra várva, hogy valaki észreveszi és utána megy. Mondom, hogy feltünési viszketegsége van. Senki nem figyelt rá szóval cseszheti.

-Tae, ülhetnék továbbra is a helyeden? Te ülhetnél Jimin mellé. -ajánlom fel haveromnak. Meggyógyult időközben, de én akkor sem akarok dráma királynő mellett ülni.

-Miért nem ülsz már Jimin mellett? Mi történt köztetek? -teszi fel a kérdést Hobi, aki pont hallotta kérésem.

-Semmi említésre méltó. Kimutatta a foga fehérjét. -forgatom meg szemeim a gondolatra.

-Ezt hogy érted? Kedvesnek tűnik. -értetlenkedik Tae.

-Akkor ülj mellé drága hyungom, majd te is megismered. -mutatok az üres hely felé.

-Okés. -ragadja meg táskáját, s átsétál Jimin mellé, aki még csak fel se néz érkezésére. Csak egy kis füzetkébe firkál valamit.

A nap további részében Tae, Jimin mellett ült és bármennyire is furcsáltam a dolgot, Taehyung mosolyogva jött hozzám a nap végén.

-Megkaptam az elérhetőségét, és chateltünk. Rendes srác, nem értem mi bajod van vele. Lassan nyitott felém, de végül tök jóban lettünk már most. Pedig csak egy nap telt el. -vigyorog mint egy tigris, bár fogalmam sincs azt hogy csinálja.

-Hogy mi bajod? -dermedek le. Fel se fogom mit mondott. Még hogy rendes. Csak nem ismerte meg eléggé...Első nap én is ezt gondoltam róla... -Majd megtudod milyen...-húzom el szám unottan.

-De szemét vagy. Baromira nem tudod milyen. -kezel lenéző hangnemben Taehyung. Mi a fasz? A pink ribanc agymosást végzett pár óra alatt az egyik legjobb barátomnál, vagy mi?

-Akkor lógj vele helyettem. -jelentem ki a végső csapást, amire azt vártam, hogy elhallgat, de nem. Ő is visszavágott.

-Ha ilyen előítéletes vagy, azt is fogom tenni. -húzza fel orrát, mint egy kis király, majd elsétál mellettem.

Hát ez kurva jó. Azt hittem Tae mellettem áll, de úgy látszik mégsem, de majd rájön ő is, hogy milyen Ő valójában. Hogy mennyire hangulatingadozásos és kétszínű. Csak ki kell várnom, és könyörögve jön majd vissza hozzám, hogy bocsássak meg neki, mert nekem volt igazam.

-Mehetünk a parkba? -fordulok a még bent lévő 4 sráchoz.

-Nekem tanulnom kell, mindjárt hónap vége. Jön a sok vizsga. -sóhajt Joon.

-Azonos. -húzza el száját Jin.

-Yoongs? -fordulok a kottáját bámuló fiúhoz.

-Nekem egy zongora darabot kéne megtanulnom a jövő hétre. Bocs, de most nem fog menni. -mutatja fel a kezében lévő papírt.

-Hobi? -nézek utolsó reményemre.

-Egy koreográfián dolgozom, így elég sokáig bent tervezek maradni a tánc terembe, hogy azt gyakoroljam, de ha akarod csatlakozhatsz. -ajánlja fel mosolyogva. Végül is nincs jobb dolgom.

-Okés. -egyezek bele.

-Jó hétvégét. -köszön el elsőként NamJoon.

-Szasztok. -int Yoongi, majd elsétál.

Elköszöntünk mi is HoSeokkal, és a táncterembe vettük az irányt.

-Milyen zenére nyomjuk? -dobom táskám a sarokba.

-Igazából még nem nagyon tudom. Általában valami lassabbra gyakorlok, aztán majd alakul.

-Általában a zenét szokás kkiválasztani először, nem?

-De igen, csak nem tudom milyen lenne jó. Azt sem döntöttem még el, hogy lassabb, vagy pörgősebb számra táncolok e. -sóhajt gondterhelten. -Most csak kipróbálok valamit egy lassúra. Holnap otthon egy gyorsabbra, aztán vasárnap összehozom a dolgot.

-Te nem tanulsz semmire, csak táncolsz egyfolytában, hogy egy három nap alatt összehozz egy koreográfiát? -csodálkozom.

-Dehogy. Már napok óta gyűjtöm hozzá a dolgokat. Sok számot meghallgattam és iszonyat sok koreográfiát és tánc mozdulatot néztem meg, hogy legyen valami kiindulópontom.

-De te már régebb óta táncolsz, nem?

-De igen, csak nem profi szinten, itt viszont olyat kell alkotnom, hogy jó legyen az értékelésem. Ha nem jönne össze az idolság, már pedig nem lesz minden diákból Idol, akkor jó jegyekkel akár koreográfusnak is tovább tanulhatok.

-Az jó. -bólintok. -Akkor mi a mai lassúbb zenénk? -állok mellé, hogy ránézzek telefonjára.

-Erre gondoltam. -mutatja felém a készüléket amin egy felirat vidít:

"JM ~ Serendipity"

Egy percig sem lehet nyugtom ettől a Pinkie Pie-tól? (aki nem tudná, Pinkie Pie egy rózsaszín póni)

Kezem ökölbe szorítva viharzok a táskámig, amit egy lendítéssel kapok vállamra.

-Mi a baj? -csodálkozik Hobi.

-Bocs Hyung, most jut eszembe, hogy dolgom van. -vetem neki a szavakat, próbálva kedvesnek lenni, de nem nagyon megy. Csak az jár a fejemben, hogy elhúzzak innen.