Broken Boy | Billy Hargrove x Sofia +18

Hawkins

Már 13 éve nem aludtam hosszabb ideig a gyerekkori szobámban, most mégis a padlón ülök és a bőröndömből pakolok ki.
Semmi sem változott, a szüleim mindent meghagytak olyannak amilyen volt.
29 évesen nem arra vágytam, hogy haza költözzek, azt hittem, hogy Noah és én jövőre összeházasodunk.
Nem tűnt valóságosnak az egész, még mindig nem hittem el, hogy elhagyott.
Ráadásul, a legjobb barátnőmért.

Hawkinsból a teherbeesésem után elköltöztem Chicagóba, és az ottani egyetemre jártam, amit be is fejeztem, vért izzadtam, de meglett a diplomám.
Mindenki boldog volt, a szüleim nagyon büszkék voltak rám amiért a középiskolai szerelmemmel éltem és egyetemre jártam.
Most, hogy haza kellett költöznöm nem tűnnek felhőtlenül boldognak, de támogattak.

Jason az öcsém, 21 éves múlt és állandóan bulizik az idióta haverjaival.
Még csak tegnap este érkeztem, de már értem anya miért panaszkodta végig nekem az éjszakát.

Jason hajnali négykor esett haza, hulla részegen. Sportösztöndíjjal bekerült a hawkinsi főiskolára, de mégsem tűnik túl motiváltnak a szüleink szerint.
Nyugtattam őket, hogy ez normális, hiszen fiatal. Én is folyton buliztam Noah előtt.

-Sofia! -kiabálta anyám
-Mi az? -kérdeztem mérgesen

Már vagy huszadjára hív le a konyhába maga mellé, azt hiszi, hogy teljesen össze vagyok törve, és le kell kötnie a figyelmem.
Pedig ha tudná, hogy megkönnyebbültem egy kicsit, hogy vége a kapcsolatomnak.
Szerettem Noaht valamikor régen, de jobb, hogy esküvő előtt lépett le.
Elfáradt a kapcsolatunk.

-A francba! -felálltam idegesen

Lesétáltam a konyhába.
Anya sütött valamit Lolával maga mellett, apám meccset nézett. Öcsém meg az udvaron ordibált a hülye haverjaival.

-Kicsim gyere le hozzánk, ráérsz a pakolászással. Robin és Nancy is kerestek már. -nyújtotta felém anyám a mobilom, amit korábban lent hagytam az asztalon
-Anya te nézegeted az üzeneteim? -összeráncoltam a szemöldököm
-Ugyan, csak felugrott a nevük. -mosolygott
-Istenem ez mindig ezt csinálja? -öcsémre néztem aki az udvaron piált, Patrick és Andy társaságában.

Közelebb mentem az ablakhoz hiszen mikor legutóbb láttam őket még csak 15-16 évesek voltak, most meg magasabbak mint én.

-Úristen ezek, hogy megnőttek! -döbbenten bámultam anyámra

Az udvar végében a kerítéshez támaszkodva megpillantottam egy dohányzó srácot, őt nem ismertem.
Szőkésbarna haja és napbarnított bőre volt. Jobban megnézve kicsit zavarba is ejtett a látványa, nem úgy nézett ki mint a többi nyomi haverja Jasonnek.

-Ez meg ki? -kérdeztem anyámtól

Megállt mellettem és mosolygott.

-Oh, ő az új fiú, Jasonnel jól összebarátkoztak. -törölgette a kezeit a konyharuhába
-Mindegy. -forgattam a szemem a piáló fiúk láttán és sarkon fordultam, felsiettem a szobámba

Végre kipakoltam, és el is készültem a régi barátaimmal való találkozáshoz.

Öcsém hangja törte meg a csendet. Berontott a szobámba.

-Sofiaaaa! -kiabálta a nevem
-Kuss már és menj ki! -mutattam az ajtó felé

A szekrényem elé állt és elkezdte a rajta lévő díszeket fogdosni, a jobb kezében egy sört tartott.

-El ne törd! -néztem rá mérgesen
-Miért mi lesz? Elmondasz anyának? - felröhögött és felém fordult -Furcsa, hogy itthon vagy, eww. -átkarolta a vállam
-Hidd el, én is szívesebben lennék máshol. Fúj mennyit ittál? -éreztem a sört a leheletén ahogy vigyorgott
-Nem eleget! -felkiabált -Srácok menjen a buli!
-Csukd be az ajtót magad mögött!