Broken Boy | Billy Hargrove x Sofia +18

Szerelmünk

Nyár végére teljesen elhatároztam magam, nem akartam már elköltözni, jól alakult a kapcsolatunk, nem voltak nagyobb vitáink.

Lolával San Fransiscoban nagyon jól éreztük magunkat, csak négy napot töltöttünk ott, de rájöttem, hogy ha már ez a négy nap teljesen kikészített annyira hiányzott Billy, akkor mi lenne velem, ha az ország másik végében élnék?
Nem menne...

Teljesen kikészültem a gondolattól is.
Különben meg Kalifornia nem megy sehova, megvár minket.
Amint Max elég nagy lesz és velünk jöhet, elköltözünk.
Elhatároztam, hogy elmondom Billynek amint visszaérünk Hawkinsba.

A reptéren Hargrove várt ránk.
Felcsillant a szeme mikor megpillantott, mintha mázsás súlytól szabadult volt meg.

-Carver basszameg, de hiányoztál. -magához szorított egyik kezével, másikkal Lola fejét húzta az oldalához játékosan

A lányom kuncogott, megpillantotta Maxet és felé sietett.

-Nem akarok többé nélküled elmenni! -motyogtam a mellkasához bújva
-Nem is engednélek. -vigyorgott

Az exem a reptér parkolójában várta lányunkat, mivel Max, Noah házával szemben élt, így ő is velük tartott.
Elvitte a lányokat, mi meg Billyvel elindultunk hozzám.

-Sofia, eladom a házat.
-Mi? Miért? -kapkodtam a fejem
-Beszéltem azzal a nővel, akitől bérled a házad.
-Mrs Mayne-el?

Bólintott majd folytatta.

-Eladná a házat neked Sofia. -rám pillantott
-Mi? De én nem tudom megvenni. -értetlenkedtem
-Én viszont igen.
-Minek neked az albérletem?

Még mindig fáradt voltam az utazástól, nem esett le mit is akar kihozni belőle.

-Sofia ne idegesíts már. -összevont szemöldökkel nézett felém
-Eladod a házad és megveszed azt amiben lakom? Mert?
-Mert sokat vagyok nálad szinte ott élek, minek két ház? -rám pillantott, várta a reakcióm
-Össze akarsz költözni? -döbbenten kérdeztem
-Ott az a hülye fa, amit majd öregkorodban nézegethetsz, mikor eltettél láb alól a nehéz felfogásoddal! -vigyorgott
-Úristen akkor mi összeköltözünk?
-Gyakorlatilag már együtt élünk, csak haza kell járnom a ruháimért. -vigyorgott

Felcsillant a szemem.

-Igen én is akarom. -felé fordultam
-Az jó. -vigyorgott

Megfogta a tarkómat és magához húzott, nyomott egy puszit a homlokomra.

-Szeretlek.
-Tudom Carver. -nevetett

Csúnyán néztem rá, amiért ő nem mondta ki.

-Én is téged. -vigyorgott -Ha Kaliforniába mennél, lesz egy biztos pont ahová vissza jöhetsz majd. Nem kell az öcsédet kerülgetned majd, és én amint tudok megyek utánad.
-Billy én nem megyek sehova sem. Tudod mire jöttem rá? -hátradőltem az ülésben mély levegőt vettem -A boldogság nem egy város vagy a tengerpart, esetleg a kellemes időjárás, a boldogság az amit érzek magamban, miattad, miattatok. Éveken át hiú ábrándokat kergettem, azt hittem Kalifornia majd valami megváltást hoz és boldog leszek. De nem kell oda mennem, hogy érezzem, elég ha veled vagyok, ha ez Hawkinsban van akkor itt, ha a világ végén akkor ott.
Szeretlek és nem megyek sehova sem, nélküled nem. Nyaralni elmehetünk bármikor oda, de belül mindig is ez a hawkinsi kisvárosi lány maradok. Mondjuk a munkámat tuti leváltom. -elnevettem magam

Billy bólogatott, hisz nem a szavak embere, de láttam a szemeiben a boldogságot.

-Elviszlek Kaliforniába Sofia. -mosolygott
-Tudom. -megsimogattam az arcát -De most fogsz egy házat venni nekem, beérem ezzel. -elnevettem magam
-Majd behajtom rajtad a törlesztőt! -huncutul mosolygott a szeme
-Természetben fizethetek?
-Kizárólagosan természetben, benne lesz a szerződésben!