Broken Boy | Billy Hargrove x Sofia +18

Ölelések

Nem tudom, hogyan és mikor helyezkedtem úgy az éjjel, de a mellkasára hajtott fejjel ébredtem, a bal karja a derekamon pihent.

Felültem sietősen és szabadkozni kezdtem.

-Ne haragudj! Nem akartam! -felugrottam és a szekrényhez siettem, kivettem az első ruhát ami a kezembe akadt és kiviharzottam mielőtt megszólalhatott volna

A fürdőszobában álltam a tükör előtt és fájdalmasan égett a fejem.
Mi ütött belém, már megint?
Képes lettem volna... megráztam a fejem és fogat mostam.

Vagy egy órán át bent voltam, alig mertem kilépni a folyosóra.

Visszamentem a szobába és elpakoltam a táskámba, lassan vissza kell indulnom Hawkinsba.

Óvatosan lépkedtem le a lépcsőn, majd az ablakhoz tipegtem.
Hargrove kint állt a camaro mellett, valamit nagyon nézett rajta.
Behajolt az autóba és matatott, biztosan megakar bizonyosodni, hogy nem sínylette meg a vihart az ő drágája.
Fogadni mertem volna, hogy titokban még neve is van annak a kocsinak.

Az ablak felé pillantott, észrevett.
Késő, ha elhúzódok csak cikibb lenne, hogy bámultam, bénán mosolyogtam, ő meg elfordult vissza az autójához.
Kifújtam a levegőt és gyorsan összeszedtem az esti kis társasozással egybekötött iszogatás eredményét.

A helyére tettem a poharakat, ekkor lépett be Hargrove a házba.
Felment az emeletre, majd két perccel később a táskákkal jött le.

-Carver a kulcsod?
-Ott van! -mutattam az ajtó melletti kis szekrényre

Megmarkolta és kiment, betette a táskámat a kocsimba.

Körbejártam a házat, megigazítottam az ágyat, megnéztem, hogy minden ablakot bezártam-e.
A bejárat előtt még végignéztem a nappalin, majd kiléptem a szabadba, bezárva magam mögött az ajtót.

Billy dohányzott a camarohoz dőlve.

-Szar lesz lemenni, tiszta sár minden! -megtörten a csendet

Elmosolyodott, és beleszívott a cigarettájába.

-Menjünk Sofia. -eldobta a csikket

Beült a camaroba, és én meg a saját autómba, mögötte haladtam.
Mikor rátértünk a beton útra megnyomta a gázt, és én is így tettem.
Nyílván nem annyira mint ő, de egy kicsit gyorsabban mentem.

Bekapcsoltam a rádiót és hallgattam.
Figyeltem az előttem haladó camarot, ami hirtelen lassítani kezdett és lassan mellém húzódott.
Átpillantott az autómba, és rázta a fejét, megvontam a vállam, nem értettem mi a gond.
Hirtelen lefékezett, majd én is.
Kikapcsoltam a biztonságiövet és követtem a tekintetemmel ahogy felém sétál, lehúztam az ablakot ő meg behajolt rajta.

-Sofia, ne vezess ilyen gyorsan!
-Ha nem tartom az iramot itt hagysz! -elnevettem magam

Kinyitotta az ajtómat és mellé állt, én meg kiszálltam.

-Mi történik? -összefontam magam előtt a karjaim, amint ezt megtettem megmarkolta az alkarom és magához húzott

Fogta a tarkóm és a mellkasához nyomta a fejem, halványan mosolyogtam.
Ezért álltunk meg? Hogy megöleljen?

Mély levegőt vett és sóhajtott egyet, a szabad karját a hátamra tette, szinte levegőt sem kaptam annyira szorított magához, de amint ezt jelezni tudtam volna neki, hirtelen elengedett és hátralépett.
Visszaültem az autómba, behajolt hozzám és becsatolta az övemet, adott egy puszit a homlokomra és rám csukta az ajtót.
Semmit sem kellett mondania, a tettei beszéltek helyette.
Törődik velem, mert fontos vagyok neki, valamilyen formában még fontos vagyok.