Broken Boy | Billy Hargrove x Sofia +18

Ünnepek

Pakolásztam a bőröndömbe, a karácsonyt a szüleimmel töltjük szokásosan, a nagyszüleim faházában, fenn a hegyekben.
Ez amolyan családi hagyomány, csakhogy idén Lola apja nélkül tesszük ezt.
Billyt akkor láttam utoljára amikor nála aludtam és reggel elvitt az autómhoz, kereken egy hete.
Mintha került volna, bár Jason szerint sokat dolgozik és az iskola is lefoglalja.
Nem vall Hargrovera az, hogy annyira izgatná a tanulás, biztos voltam benne, hogy nem akar látni.

Maxet én vittem haza szerdán, a camaro a ház előtt állt.
Másnap megtudtam, hogy egy nő volt nála akkor délután, Eddie mindenről tudott, beszámolt nekem a legapróbb részletekről is.
Tiffany a lány neve, és van egy közös órájuk, ő volt Billynél, összejárnak, de van egy másik nő is, őt a munkahelyén szedte össze.
Kapkodtam a fejem, felfordult a gyomrom a gondolattól, hogy naponta másokkal fekszik le.

Mérges voltam amiért én akkora nyomi vagyok, hogy még így szakítás után lassan két hónappal még mindig miatta bánkódok.

Gyűlöltem a hideget és a telet is, a faházban ücsörögtem többnyire a kandalló előtt, bekuckózva, míg a családom hatalmas hócsatákat vívott és szórakozott.
Chrissy és Jason folyton egymást nyalták falták, öcsém mit sem sejtett a barátnője kis kalandjáról Munsonnal.
Anyám állandóan Lolán lógott, jól érezték magukat együtt.
Apám meg a nagybátyámmal töltötte az ideje nagy részét.
A nagybátyám felesége egy igazi végzet asszonya, sosem vállaltak saját gyermeket, mindig a munkájának élt, a New York timesnak dolgozik hosszú évek óta.

Kislánykorom óta ő a példaképem.
Mindig csinos volt, a magassarkú elengedhetetlen kiegészítője a megjelenésének akárcsak a vörös rúzs.

Egy martinis poharat fogott a jobb kezében amiben egy olívabogyó ázott, drámaian körbenézett és leült mellém.
Elnevettem magam, imádtam amiért mellette mindenki mellékszereplőnek tűnt a saját életében.
Sok időt töltött velem, nem mondta ki, hogy látja rajtam a bánatot, de éreztette, hogy egy férfi sem érdemli meg a könnyeimet.

-Drágám mi nők vagyunk, az egész világot az ujjaink köré tudjuk csavarni egyetlen pillantásunkkal. Nem született még meg az a férfi aki ellen tudna állni, a titok az, hogy tisztában legyél a hatalommal amivel megáldott az ég. Csak nézz rájuk. -apámra nézett-Ő eltartja anyádat!

Majd Jasonre vetette a tekintetét. -Ő meg visszasírta magát a szerelméhez.
Végül a férjére pillantott -Na és ő, világ életében nagy családról álmodott, és most nézd meg, lemondott róla, csak azért mert én nem erre vágytam. -mosolyogni kezdett -Látod? Mi nők megtudnánk váltani a világot is, de minek ha helyettünk megteszik ők! -végig mutatott a férfiakon- Nekünk be sem kell koszolnunk a kezünket ahhoz, hogy elérjük amit szeretnénk. Sose feledd! Te vagy a nyak a férfi a fej!

Értetlenül néztem rá, ekkor felnevetett és közelebb húzódott.

-Drágám, hát nem érted, igaz? Mi irányítja a fejet? Hát a nyak, arra fordul amerre csak akarod. -megsimogatta az arcom és a férje felé kiabált- John édes, hozol nekem még egyet? -felemelte a kezében lévő poharat

A férfi szó nélkül felállt, és teljesítette a kérését, nagynéném rám kacsintott.

Kuncogtam a szavain, de igaza volt.
Talán részben neki köszönhetően tettem olyan dolgot a kis kiruccanás alatt, amit két napja még el sem tudtam volna képzelni.

Egyik este gyönyörűen hullott a hó, éppen visszaértek a többiek mikor kiakartam menni hozzájuk.
Így hát elindultam egyedül sétálni egy kicsit, annyira szép volt a táj, azt kívántam, bárcsak itt lenne velem Billy, és együtt gyönyörködhetnénk a látványban kézen fogva.
Kislányként imádtam itt lenni, újra elkezdtem ezt az izgatottságot érezni, miközben bámultam a szakadó hóesést.