Broken Boy | Billy Hargrove x Sofia +18

Hallani akarom!

Másnap a próbanapomról hazafelé tartva megláttam a camarot a kosárlabda pálya mellett.
Lefékeztem és kiszálltam a kocsiból.

Pár sráccal kosarazott Billy és egy két lány bámulta őket.

-Hé te! -mutattam Hargrovera

A haverjai felnevettek.

-Haver megint dobtál egy csajt? -veregették a vállát vigyorogva

Billy rám pillantott majd folytatta a játékot.

-Hozzád beszélek! -besétáltam a pályára és megálltam előtte
-Juj de tüzes! -mondta az egyik férfi ahogy végig nézett rajtam
-Lehetek én a következő? -mellém állt az egyik srác és benyúlt a szoknyám alá

Ahogy ezt Billy észrevette hatalmasat lökött a férfin.

-Ne merj hozzá érni mégegyszer! -mondta indulatosan

A srác feltette minkét kezét.

-Azt hittem nem a tiéd! Bocsi haver!

Billy megfogta a csuklóm és lehúzott a pályáról.

-Mi a szart akarsz? -lehajolt hozzám
-Én is pont ugyan ezt akartam kérdezni! Mi a szart akarsz? Miért fenyegeted a barátaimat? Nem jöhetsz be a szobámba és akadhatsz ki arra aki velem van! Mégis mi bajod van neked? Eddie egy aranyos srác, olyan amilyen te sosem lehetsz! Ha megtudom, hogy bántódása esik akkor esküszöm megkeserülöd! És ezt Jasonnek is add a tudtára! -a mellkasára böktem miközben hevesen gesztikuláltam
-Szerinted megijesztettél? -elvigyorodott
-Nagyon remélem! -mondtam mérgesen
-Nem Sofia, nem nem. Te nem beszélhetsz így velem! Rosszul fogsz járni, nagyon rosszul.
-Most fenyegetsz? Erre áll fel? Ettől nagyobbnak érzed a farkad? -gúnyolódtam

Elnevette magát és megfogta a csípőmet majd szorosan magához húzott.

-Tetszel nekem Sofia. -vigyorgott

Hevesen kezdett dobogni a szívem a közelségétől.

-Gyere. -biccentett a camaro irányába
-Miért mennék? -fintorogtam
-Mert én azt mondtam. -a bal kezét a csípőmön tartotta, jobb kezével a átölelte a derekam, közben figyelte a számat és a szemeimet felváltva
-Gyere. -suttogta
-Hová? -a szemeit néztem
-Hozzám. -elmosolyodott

Elgondolkoztam egy pillanatig, vívódtam magamban. A viselkedésétől kirázott a hideg, de azok a szemek...

-Gyere Sofia. -suttogta, miközben az egyik tincsemet a fülem mögé igazította finoman

Bólintottam, magam sem értem miért.
Pedig egy pillanattal azelőtt még megtudtam volna ölni, de annyira tetszett, és az is ahogyan a védelmemre kelt, mikor az az idióta srác a pályán lefogdosott.

-Jó kislány. -megpuszilta a homlokom és beszálltunk a camaroba

Az utat figyelte és engem felváltva.

-Ezt nagyon megfogom még bánni. -mondtam és sóhajtottam egy nagyot
-Ne mond ezt Sofia. -üveges tekintettel nézett rám
-Miért vagy ilyen? -néztem rá
-Milyen? -az utat figyelte
-Mérges.

Elkomolyodott az arca, nem válaszolt.
A combomra tette jobb kezét és megmarkolta.
Egy szót sem szóltam, nem ellenkeztem.

Leparkolt a házuk előtt és megfogta a kezem, besétáltunk a házba. Szerencsére senkivel sem találkoztam össze a földszinten ahol a szobája volt. Hallottam, hogy vannak otthon, az emeletről leszűrődő hangokból.

Becsukta maga mögött a szobája ajtaját, és megállt velem szemben.

-Gyere ide! -suttogta és megfogta két kézzel a derekam