Pár nappal később sorban álltam a kávézóban.
Életemben nem éreztem még annyira kínosan magam mint amikor megpillantottam Hargroveot, ahogy beáll mögém.Előre fordultam elpirultam, nem akartam emlékezni a hétvégi telefonhívásra.
Mikor sorra kerültem és elhadartam lányos zavaromban harmadik próbálkozásra, hogy a szokásosat kérem, Billy mindkét kezével megfogta a csípőm és kicsit félretolt.
-Kifizetem. -mondta a pultosnak
-Nem kell. -ráztam a fejem, rá sem néztem csak magam elé bámultamÉreztem ahogy lehajol hozzám és halkan a fülembe súg.
-Nem hálálhatom meg beszélgetésünket?
-Vedd le rólam a kezed. -suttogtam zavarodottan
-Oh bocsánat. -vigyorogva elhúzódott tőlemEgy örökkévalóságnak tűnt az a két perc míg elkészült a kávém.
Mikor letették a pultra megmarkoltam és kisiettem szó nélkül a kocsimhoz.-Édes istenem nyílj már ki! -nyomkodtam a kulcsom
-Segítsek? -mosolyogva lépett ki a kávézóból kezében a saját italával
-Nem! Ne gyere ide! -ráztam a fejem
-Te tudod. -megvonta a vállát és megállt a camaro mellett, nézte a szenvedésem, egy fél perccel később elindult felémLehunytam a szemem, amolyan beletörődöm arckifejezéssel.
Kivette a kezemből a kulcsot és nyílt is az ajtó.
-Be...beragadt. -motyogtam
-Persze. -nyújtotta felém a kulcsotKikaptam a kezéből és sietősen beültem az autómba.
-Hülye, idióta. -rávágtam a kormányra
Szidtam magam amiért ilyen látványosan zavarba jöttem.
Lassan teltek a napok, csütörtökön már nagyon hiányzott Lola.
Mindennap felhívtak Noahval, elmesélték az élményeiket.
Boldognak tűntek és én is az voltam amiért végre apaként viselkedik Roberts.Egyik helyről a másikra fetrengtem este, nem tudtam mit kezdeni magammal, rettenetesen unatkoztam.
Felmentem a szobámba és kihúztam a fiókot ahová a papírokat tettem.
Leültem a szekrény elé és olvasgatni kezdtem.
Megfogtam a telefonom és elkezdtem kikeresni a szakszavakat."Az anya életmódbeli tényezői, például a túlzott stressz, a dohányzás vagy az alultápláltság, vetéléshez vezethetnek. A túlzott mértékű koffeinfogyasztásról is feltételezik, hogy vetélést okozhat."
Olvastam egy szaklapot online, nagyszerű hátrahajtottam a fejem.
Szóval én vagyok a hibás amiért a kisbabám elment.
Dohányozom, olykor alkoholt is fogyasztottam, rendesen nem eszek és az még hagyján, hogy kávézok, de képes vagyok napi hármat is meginni.
Eldobtam a telefonom és felhúztam a lábaimat magam elé, előrehajtottam a fejem és elkezdett emészteni az önvád.Lassan összeszedtem a papírokat és visszatettem a fiókba mindent.
Szörnyű volt mindezt egyedül feldolgozni, legszívesebben felhívtam volna Billyt, hiszen ő az egyetlen aki megérthetne.Ehelyett megálltam a szekrényem előtt és kivettem Hargrove egyik melegítő felsőjét amit egyszer rám adott még tavaly, és "véletlenül" nem szolgáltattam neki vissza.
Felvettem és bemásztam az ágyamba, magamra húztam a takaróm és feküdtem, néztem az ablakot, lassan lement a nap, és én egyre fáradtabbnak éreztem magam.Elaludtam és meglepő, de hetek óta először nem riadtam fel.
Reggel az ébresztőm keltett.
Felálltam és keresni kezdtem a mobilom, amit előző nap délután eldobtam valahová.
Az ágy alatt találtam meg, kinyomtam az ébresztőt és láttam, hogy volt egy nem fogadott hívásom.
YOU ARE READING
Broken Boy | Billy Hargrove x Sofia +18
Fanfiction"A kezeire tettem a tenyerem bizonytalanul. -Nem szeretem ezt. -rázta a fejét -Mit Billy? -Érezni, hogy félve érsz hozzám, ne félj már. Nem bántalak Sofia! -közelebb húzott -Pár órája még mást mondtál. -Ideges voltam. -oldalra pillantott, majd újra...