Broken Boy | Billy Hargrove x Sofia +18

Kétségek

-Sofia, kelj már fel! Olyan vagy mint egy narkolepsziás!
-Ébren vagyok. -morogtam csukott szemmel
-Sofiaaa kiszedlek az ágyból erőszakkal ha nem kelsz fel!
-Fenn vagyok, mondom. -motyogtam álmosan

Éreztem ahogy hasamra fordít, elmosolyodtam.
A hajamat marokba fogta és rácsapott a fenekemre, roppant jól elszórakoztatta magát a látvánnyal.

-Úristen! -csúszott ki a számon mikor hirtelen magamban éreztem
-Csak én vagyok Sofia.

Hallottam a hangján, hogy elmosolyodott.
Hallgattam ahogy szaporábban veszi a levegőt, néha kissé megremegő hangon.

A hatalmas szexuális étvágya miatt féltem, hogy megcsal.
Mi van ha rámún majd?
Bármikor, bárhol képes volt nekem esni, de mi történik ha nem leszek már elég neki?
Én is kívántam őt, de én tudtam, hogy mással nem lennék képes lefeküdni.
Viszont ő, az élete csúcsán lévő fiatal férfi, akinek a szex nullhuszonnégyben a gondolataiban van.
Folyamatosan készen áll rá, még akkor is mikor én már haldoklok a végkimerültségtől.
Mondjuk én sem vagyok különb mert nekem is állandóan a fejemben járt mindenféle dolog ha körülöttem volt, de én csak vele érzem ezt.
A kisördög nem aludt, folyton azt mondogatta, hogy meg fog csalni, hisz túlzás nélkül ezek a nők a városban, zokszó nélkül szétdobnák neki a lábukat.
22 éves, basszus még csak 22... nem fog élete végéig csak hozzám érni.
Féltékeny lettem, kegyetlenül féltékeny.
Nem akartam elveszíteni őt, azt amit érzünk egymás iránt.

Nem dobott fel a gondolat, hogy ma este az idióta haverjának, az idióta születésnapi bulijára hivatalos.
Én meg kurvára nem tudok elmenni, mert anyámék ma este elutaznak, Noah meg Chicagóban van.

"Bízz benne Sofi, nem csinál hülyeséget, fáraszd ki előtte, hogy ereje se legyen más nőre nézni."
Jó vicc, mert ha egész nap velem lenne elfoglalva még akkor is lenne kedve hozzá este....
Nem is értettem, hogy képes erre, megint csak rájöttem arra, hogy mèg fiatal...
Ez a kulcsszó, jó kondiban lévő szemtelenül fiatal férfi...

Néztem ahogy maga köré csavarja a törölközőt.

-Biztos nem jössz?
-Nem, menj csak. -legyintettem miközben a hajam vasalgattam
-Gyertek át hozzám, az közelebb van Tommy házához. Aludjatok nálam.
-Oké. -motyogtam

Hátulról átkarolt és nézte a tükörképemet.

-Nem szeretnéd, hogy menjek, hm?
-Menj csak. -mosolyogtam

Nem akartam hárpiának tűnni, pedig legszívesebben azt mondtam volna, hogy ne menjen.

-Csak kérned kell Sofia. -vigyorgott
-Nyugodtan menj csak! -mosolyogtam

Tisztában voltam vele, hogy Tommy az egyik legjobb haverja, szarul venné ki magát ha pont az ő születésnapjára nem menne el.

-Sofia Carver féltékeny! -elhúzódott és a fenekemre csapott -Sietek, nem maradok sokáig.
-Helyes. -vigyorogtam

Cseszd meg Tommy a szülinapodat...

-Gyere elviszlek Loláért, utána meg hozzám. -megfordult és elkezdett felöltözni

Sietősen elkészültem és bepakoltam a táskámba egy két dolgot az estére.

-Sofia, nem túlélőtáborba megyünk csak hozzám! -kivette a táskát a kezemből -Fogadjunk, hogy mégsem hozol semmit, igaz?

Vigyorogva vontam meg a vállam miközben a kocsijához sétáltunk, hisz a kis kirándulásunkon is ezzel mentem az agyára.
"Nincs nálam semmi" pedig teli bőröndel mentem.

A szüleimhez érve kedélyesen csevegett apámmal, én meg anyát hallgattam.
A nagynénémék házassági évfordulójukat mennek megünnepelni.
Izgatottan készülődött, épp a haját csavarta be mindenféle furcsa izébe, mondogatta, hogy a végeredmény számit nem az oda vezető út.
Fél órával később nehezen el is tudtunk indulni Billyhez.