Broken Boy | Billy Hargrove x Sofia +18

Költözés

Billyvel már közel egy hónapja találkozgattunk. Sok időt töltöttünk együtt.
Otthon a szüleim is megtudták, anyám furcsállotta kicsit, hogy az öcsém haverjával vagyok együtt, Jason meg állandóan fintorgott amikor rám nézett.
Hargrovenak nem mert semmit sem szólni, de engem folyton piszkált.
Apámat nem izgatta a dolog túlzottan, egyszer egyszer beszélgetett Billyvel, aki ijesztően másképp tudott viselkedni a szüleim közelében, kedves volt mosolygós és beszédes.
Maxine örült, hogy a bátyjával randevúzgatok, mert állítólag azóta normálisabb vele.
Én nem láttam milyen valójában a köztük lévő kapcsolat.
Azt persze az elején is észrevettem, hogy Billy piszkálja a lányt, de az okát nem is sejtettem. Nekem is van öcsém ezért azt hittem ez amolyan testvéri civódás köztük.

Minél több időt töltöttünk együtt annál jobban kötődtem hozzá.
Ez az őrült érzés, ez a rózsaszínű köd lett úrrá rajtam, kezdtem úgy érezni, hogy Billy nélkül levegőt sem tudnék venni.
Minden gondolatom róla szól, elvörösödtem a közelében, ha megláttam, izzadni kezdett a tenyerem és remegett a lábam.

Lolát anyám hozta el az iskolából mert nekem dolgoznom kellett, munka után elmentem megnézni egy házat.
Anya háztartásbeli volt világ életében, apám meg reggeltől késő délutánig dolgozott.
Ezt szoktam meg, ebbe nőttem bele.
Örült, hogy kiveheti a részét az unokája életéből.

Úgy terveztem, hogy kibérelek egy házat a Pear streeten.
Hawkins nem volt nagy, ezért nem is találtam sok kiadó albérletet.
Nem volt túl nagy a választék, ezért egyből felhívtam Mrs Mayne-t a régi angoltanáromat, övé volt a lakás, de megözvegyült ezért beköltözött egy idősek otthonába.
Aranyos kis ház volt a főúttól nem messze, de mégis egy csendes kis utcában.
Pont megfelelt nekem és Lolának.

Az emeleten két szobája volt, mindkettő saját fürdőszobával, lent egy amerikai konyhás nappali és zuhanyzós mosdó volt.
Tetszett, hiszen teljesen bútorozott, nem kellett erre is költenem.
A berendezése is meglepően ízléses volt és letisztult.

-Tetszik drágám? -mosolygott Mrs Mayne miután körbevezetett
-Imádom. -vigyorogtam
-Hát akkor a tied!
-Az a helyzet, hogy csak jövőhónapban tudnék beköltözni. A kaucióra akkor gyűlik össze a pénz. -vigyorogtam, kínosan éreztem magam
-Sofia! Te voltál a kedvenc diákom, az egyetlen aki mindig figyelt az óráimon, és rendszerető volt. Nyaranta segítettél a tábor szervezésben, pedig még magad is kislány voltál. -mosolygott majd felém lépett-Bízom benned, hagyjuk azt a fránya kauciót. -legyintett
-Mrs Mayne nem akarok visszaélni az ismeretstégünkkel.
-Édesem nekem nincs gyermekem, ki lakna itt ha nem te? -mosolygott és leült -Csak tönkremenne a ház. Az én drága Larrym élete munkája. -nézett maga elé. -Hiányzik, hogy betöltse a házat a nevetésével.
-Köszönöm. -mondtam hálálkodva és megfogtam az idős hölgy kezét

Oda adtam neki azt a jelképes kis összeget amit bérleti díjnak mondott, de sokkal kevesebbet tett el belőle mint amit eredetileg meghirdetett.
Átadta a kulcsokat, madarat lehetett volna velem fogatni.
Hiszen még csak egy havi fizetést kaptam, ezért semmi pénzem nem maradt volna ha nem ennyire jószívű Mrs Mayne.

Hazaérvén anyámat Lolával találtam a földszinten.

-Naaaa kik költöznek saját otthonba? -vigyorogva pörgettem a kulcsot az ujjamon
-Tényleg? -felugrott Lola
-Bizony! -megöleltem
-Szívem micsoda? -felállt anyám
-Elköltözünk, kivettem egy házat.
-De hát olyan jól megvagyunk itt együtt. -majdhogynem elsírta magát
-Anyukám, csak pár utcával költözünk távolabb és nem egy másik városba. -nevettem és őt is megöleltem
-Azért jössz a nagyihoz kicsim? -nézte anyám Lolát
-Anya muszáj lesz segítened, tudod dolgozom. -felnevettem