Broken Boy | Billy Hargrove x Sofia +18

Szánalom

Reggel Billy még feküdt amikor felkeltem öltözködni.
Lassan ült fel az ágyon.

-Mi az, nem talán másnapos vagy? -vigyorogva hajoltam ki a fürdőből

Támasztotta a kezeit a lábán és rázta a fejét.

-Ne tagadd! -nevettem

Besétált mellém és megmosta az arcát.

-Mit ittál? -visszatettem a fogkefémet a helyére
-Tequilát. -öklendezve mondta ki

Az egyetlen pia amit nem bír.

-Miért pont azt? -kacagtam
-Mert azzal ünnepeltünk, utána ittam mást is. -előre hajolt a kézmosóba, látványosan szenvedett
-Nagyon ügyes fiú vagy. -megmarkoltam a vállát és lehajoltam hozzá -Ma este nyolcra Harringtonéknál van jelenésünk, ne felejtsd el! Lesz tequila is! -felegyenesedtem és a szobába sétáltam

Hallottam ahogy öklendezik, vicces volt.

-Sofia én lefekszem. -motyogta és visszafeküdt az ágyba
-A kulcsaid lent lesznek a fogason. -felé sétáltam és lehajoltam hozzá, adtam egy puszit neki mielőtt lementem volna Lolához a nappaliba

Kikészítettem a pótkulcsokat, hogy újra Billyhez kerülhessenek, és ismét szabad bejárása lehessen hozzám.

A lányom éppen befejezte a reggelit, elvittem iskolába én meg bementem dolgozni.
Néha kuncogtam magamban amikor eszembejutott Hargrove reggeli szenvedése.
Mindig előadta a kemény csávót, erre bele akart halni a másnaposságba egy kis tequila miatt.
Vicces, hogy én egyedül csak azt az italt tudtam meginni, amitől ő undorodott.

"Felveszlek este" -jött tőle dél körül az üzenet
"Most ébredtél csipkerózsika?"
"🖕" -jött a romantikus válasz
"Én is téged"

-Szia! -vigyorgott rám Evan a pult másik oldalán ácsorogva

Egy pillanatig lefagyva néztem rá, nem értettem mit keres a könyvtárban.

-Te mit keresel itt? -csúszott ki a számon az amire gondoltam
-Könyvet? -felnevetett
-Oh, igen hisz ez egy könyvtár. -ráztam a fejem
-Nem zavarok? -mutatott a telefonomra amire olyan jókat vigyorogtam fél perccel korábban
-Nem nem! Mit keresel? -felálltam
-Nagyapa szeretné ezt a könyvet. -nyújtotta felém a mobilját
-A man called Ove. Hmm megnézem. -elindultam a polcok felé Evan szorosan követett
-Hogy vagy? -vigyorgott
-Jól jól. Te? És a papád? -keresgéltem a könyvet
-Egyre jobban van, erősödik. -fülig ért a szája
-Ezt örömmel hallom! -próbáltam levenni a regényt a felső polcról
-Segítek. -mellém állt, hozzám ért, nem tudtam, hogy direkt vagy teljesen véletlenül

Elhúzódtam tőle és mosolyogtam erőltetetten.

-Bingo. Ez az. -mutatta felém
-Gyere töltsük ki azt a papírt. -visszaindultam a helyemre

A könyökével a pultot támasztotta és nézett közben.

-Jól nézel ki Sofi. Boldognak tűnsz.
-Az vagyok. -felpillantottam rá
-Ennek örülök. -fogdosta a tollat
-Itt írd alá, ez meg a tied. -toltam elé az olvasójegyet
-Köszönöm. -mosolygott
-Ez a munkám. -menj már el mielőtt valaki meglátna, mondogattam magamban
-Hát akkor majd még jövök. -felmutatta a könyvet

Bólintottam, figyeltem ahogy elindul majd visszafordul és újra a pultomhoz hajol.

-Ne érzed magad feszélyezve, felnőttek vagyunk. Történt ami történt, megbeszéltük lezártuk. Csak nem értem miért vagy ilyen távolságtartó. -hadarta
-Tudod van valakim.
-Tudom Sofi, és ezt tiszteletben is tartom, de attól még köszönhetek vagy ihatok veled néha egy kávét ha összefutunk. Nem te mondtad, hogy vannak barátaid akik történetesen férfiak? Akkor én miért kerültem feketelistára? -hadarta
-Mert köztünk történt ez az, és Billy nem örülne ha kávézgatnék azzal akivel lefeküdtem korábban. -feleltem zavartan
-Felnőttek vagyunk és én tiszteletben tartom a kapcsolatod. Sosem másznék rád, mármint így, hogy van valakid. Nem értem mi a baja ezzel.
-Én sem örülnék a helyében ha ez a helyzet állna fenn nála. -néztem Evan hatalmas fekete szemeibe
-Igaz igaz. -bólogatott -De én én vagyok.-elvigyorodott-Gyerekkorunk óta ismerjük egymást.
-Tudom Evan, de nem akarok balhét.
-Nem vagy a tulajdona. -megvonta a vállát, viccelni akart, de mikor látta, hogy az én arcom komoly maradt az ő arcáról is eltűnt a vigyor-Vagy mégis? -értetlenkedett
-Nyílván nem. -zavartan válaszoltam
-Oh jaj tehát ez egy ilyen kapcsolat?
-Milyen? -ráförmedtem
-Enyém vagy, más nem nézhet rád féle?
-Eltúlzod. -felálltam és pakolászni kezdtem pedig rend volt előttem
-Wow Sofi, pedig te elég határozott csaj vagy.
-Evan hagyjál. -nyöszörögtem
-Jó jó. -feltette a kezeit -Miattam nem kell aggódnia. De azért remélem meggondolod majd magad és megihatunk néha egy kávét. -vigyorgott
-Nem hagysz békén míg nem megyek bele, igaz?