Broken Boy | Billy Hargrove x Sofia +18

Csendes magány

Ültünk az asztal körül, befejeztük az ebédet, Steve Ava combjain pihentette a kezét, Eddie Susannal kuncogott összehajolva, Robin meg Lolát győzködte, hogy nyáron ugorjon majd be az árbocba diákmunkára.
Az első nyári munkája lesz, éppen betölti a 14-et, megbeszéltük, hogy heti két, három napot engedek neki.
Örültem, hogy ennyire felelősségteljes és már most azt érzi, hogy szeretne saját kis pénzt keresni.
Büszkén hallgattam a terveit, lassan végig néztem a barátaimon akik mind nagyon boldognak tűntek.

Susy és Munson kimentek dohányozni, láttam az ablakból, hogy incselkednek egymással.

-Olyan furcsák együtt. -grimaszolt Steve

Segített bepakolni a mosogatógépbe.

-Mégis jól kijönnek, csak nézz rájuk.
-Nem is értem. -forgatta a szemét
-Az ellentétek vonzzák egymást!
-De ennyire? -nézte az ablakból ahogy Eddie megcsókolta Susant, majd felém fordult szemet forgatva- Mindegy is. Túl csendes vagy! Hogy vagy?
-Jól Steve, nincs semmi érdekes. -megvontam a vállam
-Sofi, ne mond ezt. Hogy lennél már jól a történtek után!
-Ne beszéljünk már erről folyton. Megtörtént kész, nem lesz jobb ha folyton mindenki felemlegeti! -sóhajtottam
-Ki az a mindenki?
-Te és mindenki más. -ráztam a fejem
-Sofi!
-Billy... -mondtam halkan
-Mi van vele?
-Itt volt este, nem ment el miután elmondtam neki a történteket. -beindítottam a mosogatógépet és nekidőltem
-Ne már. -megfogta a fejét
-Ne remegj, nem történt semmi. -elnevettem magam Steve arckifejezésén
-Maradjon is így!
-Megmondtam neked akkor nálad, hogy végeztem vele. Meg amúgy is ki volt szívva a nyaka! -fintorogtam

Steve sóhajtott egy nagyot.

-Látod még egy ok, hogy elfelejtsd!
-Azon vagyok. -megveregettem a vállát

Avára néztem aki Robinnal és Lolával társasozott a nappali közepén.

-Cuki csaj.
-Igen. Azt hiszem szeretem. -vakargatta a fejét Harrington
-Steve! -vigyorogva néztem rá

Széttárta a karjait és elmosolyodott.

-Örülök nektek! Gyere menjünk. -biccentettem a többiek felé

Pár perccel később csatlakozott hozzánk Susan és Eddie is.
Belemerültünk a játékba, eltelt az egész nap.

-Anya indulunk? -toporgott Lola az ajtóban
-Persze egy perc. -megmarkoltam a kulcsaimat

Robinon kívül mindenki hazament már.

-Biztos nem jöttök át? -kérdezte a nő
-Nem, most csak pihenni szeretnék. Elviszem Lolát, veszek neki egy shaket és hazajövünk aludni.
-Biztos biztos? -kérdezgette
-Igen! -felnevettem

Hazavittem Buckleyt aki még erősködött pár percig, hogy menjünk be, de hajthatatlan voltam. Elfáradtam, aludni akartam.
Mostanában folyton aludni akartam, állandóan kimerültnek éreztem magam.

-Ez Isteni! Kóstold meg! -nyújtotta felém az epres shaket Lola

Elvettem tőle és belekóstoltam.

-Tényleg az. Wow, most már értem miért függtél rá. -felnevettem
-Köszönöm anya.
-Mit? -a lányomra pillantottam majd az útra
-Azt, hogy vagy nekem. Szeretlek.
-Én is szeretlek! Mindennél jobban. -elolvadtam, mostanában nem sűrűn mondja, hogy szeret hiszen kamasz, ezért elképesztően jól esett
-Megnézünk valamit ha hazaértünk?
-Persze, válassz ki egy filmet. -mosolyogtam mint a tejbetök
-Rendben. -izgatottan válaszolt

A kanapén összebújva filmeztünk a nagylányommal.
Hihetetlen, hogy már lassan olyan magas mint én.
Ott szuszogott a karjaimban pont úgy mint kisbabaként.
Csak mi ketten voltunk egymásnak már hosszú ideje, nehéz volt korán anyává válni, de ma sem csinálnám másképp.