"A kezeire tettem a tenyerem bizonytalanul.
-Nem szeretem ezt. -rázta a fejét
-Mit Billy?
-Érezni, hogy félve érsz hozzám, ne félj már. Nem bántalak Sofia! -közelebb húzott
-Pár órája még mást mondtál.
-Ideges voltam. -oldalra pillantott, majd újra...
Szeptember 14. 16:06 perc, mosolyogva sétáltam a parkolóban álló, camarohoz támaszkodó Hargrove felé.
Dohányzott, és mereven figyelte ahogy elé érek. -Szia? -kérdően néztem rá
Meg sem mozdult, nem mondott semmit. Furcsálltam, hiszen általában ha rossz is kedve, a maga módján örül nekem. Megjegyzi, hogy késtem, de mindig megcsókol, felragyog a tekintete. Most csak állt ott és nézett.
Egyszerre voltam izgatott és nyugodt a jelenlétében. Minden apró érintése lángra lobbantott, ugyanakkor meg is nyugtatott. A jelenlétében úgy érzetem, mintha ezer tűzijáték robbanna bennem. Nem tudtam levenni róla a szemem és ő sem rólam. Szinte felragyogtam, valahányszor megláttam. Ha vele voltam az idő mintha megszűnt volna létezni. Neki nem kellett semmit sem hosszan magyaráznom, fél szavakból is megértett. Alig ismertem, mégis vonzott, erősen vonzott magához, és én is vonzottam magamhoz őt. A levegő szinte vibrál köztünk, olyan erősen, hogy mindenki más is érezte.
Nem értettem miért ennyire feszült, hiszen mindig felcsillan a szeme amikor rám néz. Bármit is mondott, a szemei akkor is másképp néztek rám mint a többi emberre.
Megálltam előtte, ekkor eldobta a cigijét.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Beszálltam az autóba, majd ő is. Erősen csapta be az ajtót, kicsit össze is rezzentem.
-Baj van? -néztem rá -Szerinted van baj? -beindította az autót és kiparkolt, de olyan erőszakosan, hogy meg kellett kapaszkodnom -Nagyon úgy tűnik. -kikerekedett szemekkel néztem rá -Okos vagy Sofia! -végig nézett rajtam
A hajamhoz ért és kicsit félre tolta, hogy megnézze a nyakamat. Nem értettem miért, hiszen rajta kívül más nem ért hozzám.
-Oh tudom már! Steve a baj, ugye? -ránéztem -Bingo. -az utat figyelte
Elnevettem magam, azt hittem csak egy kis félreértés és ha elmagyarázom neki, hogy csak a barátom akkor megnyugszik, de nem így lett.
-Tudod, hogy barátok vagyunk. Segített dobozolni. Találd ki ki költözött el? -mosolyogtam -Találtam egy házat, személyesen akartam elmondani. Így már bármikor átjöhetsz.
Hozzá akartam érni a vállához, de rám szólt.
-Ne nyúlj hozzám!
Döbbenten húzódtam el tőle.
-Harringtonnal csomagoltál? Gondolkozz mi ezzel a probléma szerinted? Hm? -rám pillantott
Feszült volt a hangja, de nem kiabált.
-Csak beállított és ha már ott volt segített. Ennyi. -Ennyi? Sofia azt mondta, hogy ennyi hát akkor ez ennyi is volt. Remek, akkor ezt meg is beszéltük. -erős szarkazmus volt hallható a hangjában -Ne már Billy. -Ne? -kérdezte egész halkan majd beletaposott a gázba -Féltékeny vagy? -kicsit elmosolyodtam -Te az enyém vagy! -suttogta
